K-Monitor Adatbázis

Alighanem ezerszer megbánták a Magyar Telekom vezetői azt is, hogy bevezették a cég részvényeit a New York-i Értéktőzsdére. És azt is, hogy a Balkánon, Macedóniában, illetve Montenegróban terjeszkedtek. A társaság gyanús szerződéseiből 12 évnyi pereskedés és sok tízmilliárd forintnyi kiadás lett. Immár végleg vége az ügynek, az utolsó jogi eljárás is lezárult.

Egy, az Egyesült Államok Dél-New York-i körzeti bíróságához benyújtott tőzsdefelügyeleti keresetlevél szerint a Magyar Telekom vezetői 2005-ben négy hamis szerződés keretében 7,35 millió eurót fizettek ki tanácsadókon keresztül montenegrói hivatalnokoknak, hogy azok segítsenek a Telekom Crne Gore AD felvásárlásában.

A Magyar Telekom megegyezett az USA Igazságügyi Minisztériumával és az amerikai tőzsdefelügyeletével (SEC) a társasággal kapcsolatos vizsgálatokkal kapcsolatban.

Újabb fontos állomáshoz ért a Magyar Telekom kétes balkáni szerződéseinek ügye. A távközlési cég az egyik felette illetékes amerikai hatósággal megegyezés közelébe jutott. Fellélegezni azonban korai lenne, még mindig lehetnek céges és személyi következményei is az ügynek.

Pörögnek az események a Mol körül. A Figyelő eddig nem ismert részleteket tudott meg az INA-ügyről és a Szurgutnyeftyegaz-féle pakett visszavételéről.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.

Egy kormányközeli szerb lobbicég számlájára vándorolhatott az az összeg, amelynek kifizetése miatt az amerikai hatóságok is vizsgálódnak.