K-Monitor Adatbázis

Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.

A Kapcsolat.hu-t még 2006-ban hozták létre az akkoriban Gyurcsány Ferenc által vezetett szocialisták a hálózatépítésük eszközeként. Az MSZP-s Táncsics Mihály Alapítvány által tulajdonolt internetes portál mögött üzemeltetőként egy hasonló nevű cég is működni kezdett. Nemrég kiderült: a cég a választás idején egyaránt kapott pártmegbízást, és elgurultak hozzá a dollárbaloldal kampányához külföldről érkező pénzek is.

Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Miközben a kormányoldal éppen az országgyűlési képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a pártok ezeket a pénzeket eddig. Cikksorozatban vizsgáljuk meg az előző ciklus parlamenti frakcióinak négy év alatt kötött szerződéseit. Elsőként az MSZP-t, amely az idei választáson ugyanannyi képviselőt juttatott a parlamentbe, mint a mérések szerint jóval népszerűbb Jobbik és Momentum, sikerének titka pedig többek között a mélyen beágyazott hátországban rejlik. Az egykori pártpénztárnok, Puch László 2019-ben kiszállt ugyan a párt mögül, de korábbi cége, a Sapienza Kft. így is több százmillió forintot kapott a frakciótól az előző ciklusban. A képviselőcsoporttal szerződő felek között feltűnik több volt politikus, és a párt egykori ügyvédei is, de a legtöbb pénz továbbra is a párt székházába bejelentett cégekhez kerül.

Megjelent a Magyar Közlönyben a pártok költségvetési támogatásáról szóló határozat, az új frakciók méretéhez igazították a pénz mennyiségét.

Fuzik Zsolt vádalku keretében tett gyanúsítotti vallomásában azt állítja, hogy Baja Ferencen, az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriumi elnökén keresztül lépett kapcsolatba Molnár Zsolttal – derül ki az atv.hu birtokába jutott vallomásból. Fuzik azt is állítja, Baja Ferenc maga is kért tőle 30 millió forintot. Baja Ferenc az atv.hu-nak kategorikusan cáfolta állítólagos érintettségét. Mint mondta: sem egyetlen forintot, se más kedvezményt nem fogadott el, nem kért és nem kapott Fuziktól, viszont arra büszke, hogy a Fuzik Zsolt nevével fémjelzett cég tevékenységét mindig bírálta, bírálja és bírálni is fogja.