K-Monitor Adatbázis

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Öt pert elevenítünk fel az évezred első évtizedéből. Mindről évekig beszélt az ország, és mind többé-kevésbé az igazságszolgáltatás betlije is. Van köztük sokkoló, és akad, amin ma már csak mosolygunk.

A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből.A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét.

Az informális párt-és klientúra-finanszírozást 1998-as menesztéséig a Princz-csapat vezette Postabank bonyolította. Pénzelte az antalli MDF-et, építette Horn Gyula kormányfő villáját, 400 millióval támogatta a '98-as Fidesz-kampányt, VIP-hitelekkel stafírozta a politikai elit médiaklientúráját, bizalmas cimboraságban volt az összes stratégiai döntéshozóval.

„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Az elmúlt évtized két legnagyobb hatású, szövevényes gazdasági bűnügyének vizsgálati időszakában egymás után bukkantak fel a politikusok nevei. A tárgyalási szakaszra elfogytak.

Ha a szocialista párt hívta, mindig csatasorba állt: tizenhárom év leforgása alatt számos állami céget irányított, volt alumíniumipari igazgató, főprivatizátor, tanácsadó, postavezér, MÁV-vezető - jelenleg miniszter.

A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank ügyét mind a mai napig. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több száz milliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.