language

Akták:

MTVA lehallgatás highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

MTVA lehallgatás

MTVA lehallgatás

Talán soha nem fog kiderülni, ki és miért hallgatta le a közmédia vezetőit. 2016. márciusban poloskát találtak az Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatójának tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban is lefoglaltak hang- illetve képfelvételek rögzítésére alkalmas készülékeket. A lehallgatási ügy miatt szeptember elején távozott posztjáról a két érintett vezető, Enyedi Csaba és Vas Imre. Őket az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök. A 168 óra megírta, hogy a biztonsági videófelvételeken azonosították Vas Imrét. Az üzemeltetési igazgató azt mondta, amikor nyomozók kérdőre vonták, hogy „az eszközök telepítése magasabb célokat szolgál”. Ez alapján világos, hogy részese volt az akciónak. A 444 szerint Vaszily érkezése előtt Várhegyi használta azokat a helyiségeket, ahol a rendőrség a fatális véletlen nyomán megtalálta a lehallgató-berendezéseket, már akkor a helyükön lehettek a készülékek. A gyanúsítottként kihallgatott Vas Imre, aki gyakorlatilag elismerte részvételét a beszerelési akcióban, Várhegyi egyik legközelebbi, legbizalmasabb embere.

 

 
2017. februárjában a törvény félreértelmezésével szüntethette meg a nyomozást a főügyészség az MTVA-s lehallgatás ügyében, derült ki Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági elnök nyilatkozatábólAz ügyben 10 hónapig nyomozott a rendőrség, majd a főügyészség vette át az ügyet, hogy végül most megszüntesse a nyomozást, anélkül, hogy bárkit felelősségre vontak volna. Indoklásuk szerint az ügy nem tiltott adatszerzés, mivel az ilyen a jog szerint "más lakásában vagy egyéb helyiségben” valósulhat meg.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

MTVA-lehallgatás: a biztonságiak hibáztak

Ez a protokoll teljesen másként működik, mint ahogy a média beállítja: bár a törvény szerint valóban vannak olyan épületek, objektumok, amelyek védelmében Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), a Belügyminisztériumnak (BM), vagy a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) is van feladata, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy naponta vagy hetente odamegy valaki mondjuk az AH-tól ellenőrizni - vázolta lapunknak Tarjányi Péter, miután arról kérdeztük, hogyan lehetett bepoloskázni a közmédia vezetőinek irodáit, ha az említett szervezetek látják el az épület védelmét.
Találatok: [1]  Oldalak:   1