K-Monitor Adatbázis

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft. azóta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel, ehhez jön most az 54 milliárdos végső rekonstrukciós költség, plusz 1,2 milliárd a műszaki ellenőri feladatokra, amiket a Céh Zrt. végez.

A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király.

Újabb munkákat kapott a Budai Várban a kormányközeli West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa. A két cég már eddig is szépen kaszált az ott zajló építkezésekkel, most további nettó 5,8 milliárd forinttal gyarapodhatnak. A pénzből a Csikós udvar revitalizációját kell elvégezniük.

Az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztató szerint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. és a West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft. a Pénzügyminisztérium műemléki épületrekonstrukciójának második ütemét 7,2 milliárd forintért végzi el. Ebből többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak, 275 négyzetméter falikárpit, és 93 csillár készül el.

Újabb hétmilliárd forintot költenek a kormány egyik kedvenc anakronisztikus épületének kivitelezésére a budai várban: az egykori királyi pénzügyminisztérium torony-visszaépítős rekonstrukciójának második ütemét is a WHB konzorciuma végezheti el.

Adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől a két ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az iratokból az derül ki, hogy az állam 3-3 milliárd forintot fizetett a két épületért, amelyeket elővásárlási jog segítségével szerzett meg.

40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett egy pár éve felújított épületet alakítanak át, hogy úgy nézzen ki, mint 1905-ben. Mondjuk, akkor senkinek sem tetszett. A Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági minisztérium leendő székhelyéül.

Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.

A magyar közvélemény szinte megbénult, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Aztán a sokkból felocsúdva eszünkbe jutott pár ünneprontó kérdés a monumentális projekt kapcsán. Van-e bármilyen racionális magyarázat a stadion árára? Az eredeti tervekhez képest végül megőrzik-e a régi Népstadion helyi védettség alatt álló lelátóját, vagy az ikonikus lépcsőtornyokat, ahogy az korábban elhangzott? Lesznek-e a stadionban a futballon kívül hat-hét másik sportágnak is edzőtermei, ahogy mondták? Világszinten is egyedülálló építészeti bravúr lesz-e az új létesítmény, ahogy ígérték? Lehet-e már most látni olyan tervezésbeli hiányosságot, ami tovább fogja emelni a projekt költségeit?