K-Monitor Adatbázis

Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Kocsis István mellett Molnár László volt vezérigazgató-helyettest és Varga-Sabján Lászlót, az MVM egyik leányvállalata, a Horvátországban bejegyzett Niker doo. igazgatóját is gyanúsítottként hallgatták meg.

Szász András, Kocsis István tanácsadója érdekeltségébe tartozott a Cipruson bejegyzett Aqiffex ltd., illetve a spanyol Puerto 2006 s.r.l.. A két cég fiktív megbízási szerződései a gyanú szerint 1 milliárd 615 millió forint kárt okoztak az MVM-nek. Ezen felül mintegy százmillió forint veszteséget okozott az is, amikor az MVM a szintén Szász András érdekeltségébe tartozó, brit Jadran Investments ltd.-től vett bérbe 25 évre egy horvátországi szállodát.

A volt MVM-vezér azzal védekezett, hogy az offshore-ügyleteknek nem a közpénzek kiszivattyúzása volt a célja, hanem egy hosszabb távú balkáni regionális terjeszkedési stratégia megvalósítása, és arra hivatkozott, hogy az üzletszerzés során felmerülő „alkotmányossági költségeket” az „offshore konstrukció nyilván jobban kezeli”.

Az üzletek meghiúsulásért és a terjeszkedési stratégia lefújásáért Kocsis Gyurcsány Ferencet tette felelőssé. A volt MVM-vezér azonban innentől már nem élvezhette tovább a „nagy túlélő” szerepét: a baloldi és jobboldali politikai elittel egyaránt legendásan jó kapcsolatot ápoló menedzsert a gyanúsítás hírére a BKV éléről is leváltották.

2018-ban az ügyészség felmentette a vádak alól Kocsis Istvánt.

https://index.hu/gazdasag/2018/03/08/felmentettek_elso_fokon_kocsis_istvant/

Figyelő: „A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem láttak. A Princz Gábor vezette hitelintézet megalakulásától kezdve dinamikusan növekedett, miközben gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak öszszevont számok, százalékos adatok „írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen m űködött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését.

A probléma elsősorban abban állt, hogy a növekedés a leg szebb időkben is csak bicebóca módján valósult meg: a mérlegfőösszeg nőtt, a tőkeellátottság viszont változatlan maradt, a céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más "befektetők" kezében landoltak, ki tudja, milyen áron.

A rések egyre tágultak a bank életében, amit előbb-utóbb csak állami garanciavállalásokkal tudtak betömni. Akkoriban politikusok és bankszakemberek egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a bank (látszólagos) stabilitásának fenntartása nem csak a PB-nek, hanem az államnak is az érdekében állt, mivel a Postabank "bedőlése" vélhetően a teljes magyar pénzintézeti rendszert megremegtette volna. A "banki restaurálás" másik lehetőségét egy külföldi szakmai befektető bevonása jelenthette volna, ez azonban elmaradt. A tüzet végül a PB 1997-es februári – a bankról keringő rossz hírek nyomán támadt – betétesi rohamot követő 22 milliárdos kormányzati garanciavállalás "fojtotta el", később azonban ez is kevésnek bizonyult: 1998-ra az akkori becslések szerint mintegy 100 milliárd forintos tőkehiány keletkezett, ami megalapozta a Princz-garnitúra eltávolítását a bank éléről.

Az új vezetés az állammal karöltve előbb az alaptőke leszállításáról, majd annak felemeléséről döntött, a tranzakciók során a Fidesz-kormány 152 milliárd forintot ölt az adófizetők pénzéből a PB konszolidálásába. A helyreállítás költségeit később több ponton támadták, mondván "túlkonszolidálás" történt. Tarafás Imrének, az ÁPTF elnökeként akkoriban tett kijelentése szerint például elegendő lett volna 92 milliárd forint is.”

Forrás: Figyelő: Medvevadászat

Kapcsolódó cikkek:

A Postabank-ügy:

ÉS: Bank Bán I., II., III., IV.
Vajda Éva, Ószabó Attila és Siposs Zoltán riportsorozata az Élet és Irodalomban. Az egyik legalaposabb elemzés. (1998-4-10), (1998-8-7), (1998-11-6), (1999-6-18)

Figyelő: A POSTABANK ÁLLAMI KONSZOLIDÁCIÓJA – Felemelő érzés
Válságmenedzsment még a Princz érában – Csabai Károly írása. (1998-4-1)

Figyelő: A POSTABANK KONSZOLIDÁLÁSA – Csontvázak
Csabai Károly – Kertész györgy (1998-11-25)

Figyelő: TARAFÁS IMRE A POSTABANKRÓL – Írott szabályok szerint
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet akkori elnöke a bank működéséről és a felügyelet intézkedéseiről. (1998-12-21)

Figyelő: VITA A POSTABANK KONSZOLIDÁLÁSÁRÓL – Többes szám
Csabai Károly írása a túlkonszolidálás vádjáról. (1999-2-24)

Index: Igazi-e a KEHI-jelentés a Postabank túlkonszolidálásáról?
Az index írása a stop.hu-n megjelent állítólagos KEHI-jelentésről. (2006-2-5)

A Könyvizsgáló-szál:

Figyelő: A DELOITTE&TOUCHE A POSTABANKRÓL – Nagy hamisok
Csabai Károly és Kurucz Adrienne a Deloitte felelőségéről. (1999-3-17)

Figyelő: Per a Postabank könyvvizsgálói ellen – Keresetlen szavak
Az állam pere a Deloitte, az Arthur Andersen és a Prudentia ellen – Szép Ildikó összefoglalója. (2001-1-18)

Index: Titokban döntöttek a Postabank mellékperében
A legutóbbi ítélet az ügyben. (2007-3-2)

A Postabank-per:

Magyar Narancs: A Postabank-per első napjai: Intro
Bogár Zsolt beszámolója a Postabank-per elejéről. (2004-12-2)

Magyar Narancs: Védirat
Várhegyi Éva publicisztikája a Princz-vádiratról. (2004-12-16)

Magyar Narancs: A Postabank-per: Felszíni fejtés
Bogár Zsolt a Postabank-per 2004. decemberi szakaszáról. (2005-1-13)

NOL: Felmentették Princz Gábort és hat vádlott-társát
A felmentésről szóló MTI-hír a NOL-on. (2006-7-11)

Index: Princz Gábor másodfokon bűnös (2008-1-10)
Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbírságra ítélték a vádlottatk többségét.

Index - tegnapi újság: 1998. 07. 23: Orbánék kirúgják Princz Gábort a Postabanktól (2008-7-23)
Az index felidézi a Postabank és egykori vezetőjének emelkedését, illetve bukását.

Index: Princz Gábort 3,6 millió forintra büntették (2009-2-11)
A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 3,6 millió Forintra büntette Princz Gábort -az Index összefoglalója.

Könyv:

Várhegyi Éva: Túlélőművészek, in: Bankvilág Magyarországon. Helikon, 2002, 87-113. oldal (A Postabank és a Reálbank története)

Dr. Kende Péter: Bank Bianco. A Posta Bank és Princz Gábor (1999)

Lengyel László: Pénz Herceg, in: Írások a korrupcióról. Helikon – Korridor, 1998.
Lengyel László esszéje a Princz-jelenségről.