K-Monitor Adatbázis

Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek; olyannyira, hogy a naperőmű lehet az új dohánybolt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárás keretében megállapította, hogy öt vállalkozás jogsértő módon osztott fel egymás között 26, napelemes rendszerek kivitelezésére vonatkozó, vissza nem térítendő uniós támogatású pályázatot. A hatóság a maximálisan kiróható, több mint 81 millió forint összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a kartell résztvevőire azzal, hogy 30 százalékkal csökkentette a GVH-val aktívan együttműködő vállalkozás bírságát.

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették

Rengeteg ígéretes naperőműprojekt lépett be a hazai energiapiacra, és jó néhány zajlik most is. A mai kapacitások akár két-három éven belül négyszeresére is nőhetnek. A legfrissebb szabályozás alatt a fogyasztók, az állam, a fejlesztők, a hálózatműködtetők és a bankok is jól járhatnak, de már senki nem vadászhat le óriási nyereségeket.

Az európai uniós források és az állami támogatások kellő motivációt jelenthettek Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként és barátjaként számon tartott Sánta Jánosnak, valamint érdekkörének, hogy megújulóenergia-termelő vállalkozásokat alapítson vagy ilyen cégekben szerezzen érdekeltséget.

Feljelentésként értékelte, és a megyei főügyészségre továbbította Polt Péter legfőbb ügyész Magyar Zoltán (Jobbik) országgyűlési képviselő írásbeli kérdését az Ecosolifer csornai napelemgyárról. Az Ecosolifer 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott, illetve 22,4 millió euró és 363 millió forint eximbankos kölcsönt vehetett fel, mégsem készült el időre.

Csodálatos történet arról, hogyan veszett kárba 400 millió forintnyi uniós támogatás.