Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik a demokrácia és a jogállamiság mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára.
A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forint támogatást kapott a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapból. Ebből a pénzből 12 polgári estet szerveznek a Balaton-parti városban, kettő már le is ment. A közpénzből megtámogatott beszélgetéseken kiderült, hogy Budapesten borzalmas állapotok vannak, a Pesti TV munkatársai pedig azt is elárulták: fél évük van minden rosszat kideríteni Márki-Zay Péterről.
Szemfényvesztés – ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek.
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak.
Nagy offenzívát indított a kormány két éve a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen, hogy a szervezettől származó források szétosztását állami kontroll alá vonhassa. Az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban éppen két éve, a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak.
A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza.
Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.
Nincs több eljárás a Norvég Alap civiljeivel szemben, Norvégia pedig újra folyósítja a támogatásokat – így végződött az Orbán-kormány szabadságharca a kormányzattól független pénzosztó szervezetek ellen. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János továbbra is adós azzal a bocsánatkéréssel, amelyet a civilek „ártatlanságának” kiderülése esetére ígért be.
