2013 nyarán 185 millió forintos uniós támogatással, összesen 265 millió forintból épített játszóteret adott át a szegedi vadasparkban a Titan Project's House Kft., amelynek egy évvel korábban mindössze 1,7 millió forint árbevétele volt. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést 2013. január 18-án írták alá. Később kiderült: a játszótér eszközigénye a valóságban 40-50 millió forint lehetett, a játszótéri játékok ára pedig az azokat forgalmazó cég katalógusa szerint mindössze 12 millió forint volt. Az ügyben Ménesi Imre MSZP-s képviselő fordult az OLAF-hoz és az ügyészséghez 2014 nyarán. Kiderült, hogy a Titan Project’s tulajdonosa és ügyvezetője, Vahl Rezső, két trafikkoncessziót nyert el az állami pályázaton, Cseri László fideszes önkormányzati képviselőjelölt pedig, aki dohánycégének kültagja volt, hármat. Vahl a 2014-es kampányba is beavatkozott a kormánypártok oldalán. A Titan Project’s-t először fantomizálták, majd 2015-ben felszámolás alá került. A szegedi Fidesz-KDNP ekkori közleménye szerint a játszótér az adófizetőknek egy forintjába sem került, mivel EU-s pénzből valósult meg, ráadásul a beruházás évente csaknem tízmillió forint bevételt hoz a városnak. Eleinte a Miniszterelnökség még arról tájékoztatta a helyi képviselőt, hogy a közreműködő hatóság az ellenőrzések során mindent rendben talált. A Titan Project’s felszámolója 12 millió forint kikiáltási áron hirdette a játszótér berendezéseit egy 2016-os felszámolási hirdetményben, a játékok hardverjeit pedig többszöri nekifutásra 1,6 millió forintért sikerült eladni.
Az ügyben az OLAF jelzése után a Csongrád Megyei Főügyészség 2017 novemberében emelt csak vádat három terhelttel szemben nagy értékű költségvetési csalás és pénzmosás miatt, akik a játszótérre kiírt pályázattal összefüggésben 185 millió forintot csaltak el. A három vádlott közül ketten ekkor előzetes letartóztatásban voltak, a harmadik, pénzmosással gyanúsított férfit Liechtensteiben fogták el. A vádirat szerint a feljelentett szegedi cég vezetője 2012. októberében kötött bérleti szerződést az önkormányzattal, játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását tervezte, amihez sikerült 185 millió forintos támogatást szerezni. Ezután a cég vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generálkivitelezésére. A szlovák cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogatótájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke az összeg a 15 százaléka volt, tehát nem létező munkára számlázták ki a fejlesztési pénzeket. A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal. Többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét eltüntették, az nem került elő.
Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.
