K-Monitor Adatbázis

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Amikor találkoztunk a nagy alakú táblával, amely a félkészen álló épület előtt rendíthetetlenül hirdeti, hogy az Európai Unió és a magyar állam 822 milliós támogatásának köszönhetően itt már két éve gyógyászati központ működik, elég gyanúsnak tűnt, hogy itt valaki átverte az Európai Uniót és a magyar államot.

Legkésőbb 2016. december 31-ig kellene elkészülnie annak a kisteleki gyógyszállónak, aminek a megépítésére 822 millió forintos uniós támogatást nyert egy szegedi cég. Azaz a beruházóknak még 4 napjuk van, hogy engedélyekkel együtt átadják az félkész, vakolatlan épületet, ami jelenleg üresen áll a pusztában. Legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben bízik.

Közérdekű adatokat megismerni Magyarországon embert próbáló feladat. A hivatalok addig húzzák az időt, amíg az ügyek elfelejtődnek, és a végén még pénzre is megpróbálnak lehúzni. Pedig csak annyit várnának tőlük az adófizetők és a médiában dolgozók, hogy a munkájukat végezzék. Mindez a kormány szerint egyáltalán nem probléma, aki mást mond, annak hátat fordítanak vagy rágalmazzák. Egy teljesen átlagos adatkérés végtelenbe nyúlásán mutatjuk meg, hogyan szabotálják folyamatosan a közérdekű információk nyilvánosságra kerülését.

A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.

Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.

A vasárnapi népszavazás csak politikai trükk, mert "a menekültkérdéssel próbálja a kormány eltakarni a folyamatos lopást" - mondta az LMP társelnöke csütörtökön a bicskei befogadóállomás előtt.

A korrupcióinfón egy újabb európai uniós támogatásokból kifizetett, de látszólag meg nem valósult beruházásra hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos, az LMP politikusa. Az Átlátszó kiment drónnal a helyszínre. Logisztikai központot nem, csak földbe ásott lyukakat találtunk.