language

Lapok:

Népszava highlight_off

Személyek:

Simicska Lajos highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Simicska Lajos

Simicska Lajos (Székesfehérvár, 1960. január 28.) magyar üzletember, korábbi Fidesz pártpénztárnok, a Hír TV volt elnöke. A sajtó gimnáziumi társa,  Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségeseként és a Fidesz-kormányok kedvezményezettjeként tartotta számon. Fia Simicska Ádám Lajos vállalkozó. 

Simicska a később a Fidesz magjául szolgáló Bibó-kollégiumi csapat tagja, 1993-tól a Fidesz gazdasági igazgatója. Kinevezésekor került nyilvánosságra a székházügy, ami a Fidesz 1994-es választási vereségéhez vezetett. 1994 tavaszán a kampányban fontos szerepet játszó, közterületi reklámokkal foglalkozó Mahirt a Fidesz-közeli tulajdonban lévő B-Reklám Kft. által privatizálták, amely cégnek júliusban Simicska igazgatósági tagja, később tulajdonosa és vezérigazgatója lett. 

A Fidesz 1998-as választási nyeresége után az APEH elnökének nevezték ki, az ezt követő hétvégén az APEH informatikai rendszeréből illetéktelen személyek több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. Szintén 1998-ban történt a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy, amiben Simicska érintettsége nem bizonyított. Simicska 1999 közepei lemondásakor az APEH szakmailag sikeresen működött: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, és az adóbevételek meghaladták az előző év számait. Lemondását követően vállalkozóként a Fidesz-kormányzat idején nagyértékű közbeszerzéseket nyert cégei (pl. Közgép) által. 

2015 eleje után azonban nyilvános, Orbán Viktor miniszterelnökre tett vulgáris kijelentése óta a média rendszeresen arról tudósított, hogy cégeit megpróbálják ellehetetleníteni. A 2018-as választások előtt a Jobbik támogatójaként tűnt fel, majd 2018 után kiszállt a politikából, hárskúti birtokára vonulva vissza. Cégei a NER jelenlegi oligarcháihoz, döntően Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz vándoroltak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [51]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Csúnya fideszes harapófogóba kerülhet Budapest, NER-kézben maradhatnak a villanyoszlop-hirdetések

Kínos csapdahelyzetbe kerülhet a fővárosi önkormányzat: a fenyegető csőd árnyékában aligha hagyhatnak kihasználatlanul egy bevételi forrást, de cserébe egy NER-potentáttal kénytelenek üzletelni. Ráadásul ezzel a kontraktussal újabb évekre biztosíthatják a Fidesz közterületi reklámfölényét, miközben jövőre önkormányzati és EP-választást is rendeznek Magyarországon.

Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább

Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt.

Százmillióktól esik el évente a BKV, mégsem fut neki egy újabb reklámtendernek

Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”.

Gigantmánia – Bekebelezi a Fidesz a plakátpiacot: az állam hirdet, a NER-háló kasszíroz

Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével.

NER-betonba öntve: Kiszolgáltatottak az ellenzéki városvezetők

Kevés olyan cég van a piacon, amely ne lenne bekötve a Fideszhez és el mer indulni közbeszerzési pályázaton.

Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

Tiborcz markolta fel a pénzt

A kínai naptár szerint a kecske, a magyar szerint Tiborcz István éve volt 2015: Orbán Viktor veje összesítésünk szerint csaknem egymilliárd forinthoz is juthatott ekkor két cégéből. Így ebben az évben juthatott hozzá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által szervezett pályázati csalással meggyanúsított Eliosból (korábban: ES Holding) származó százmilliókhoz.
Találatok: [51]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>