language

Lapok:

Népszava highlight_off

Akták:

Simonka-ügyek highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Simonka-ügyek

Simonka-ügyek

A Magyar Narancs 2014-ben mutatta be, hogy a 300 lakosú Pusztaottlakán – ahol Simonka György korábban  polgármester volt – fideszes országgyűlési képviselőként hogyan menedzselte azokat a vállalkozásokat, amelyekben rendre a családtagjai, rokonai, illetve ismerősei kaptak közpénzből finanszírozott megrendeléseket. A körhöz köthető cégek egy olyan pilotprogramban is részt vehettek, amelyeket a képviselő menedzselt. Pusztaottlaka ezzel az uniós forrásoknak lakosságarányosan kiemelkedő mértékben haszonélvezője lett. A Blikk kiderítette, hogy Simonka felesége három házukra is sikeresen pályázott a támogatott napkollektorok felszerelésére is, összesen 2,4 millió forintot kaptak az államtól. Simonka saját unokahúgától bérelte azt a 2600 négyzetméteres újkígyósi telket, amin két óriási háza van, állami támogatásból épített napkollektorokkal. Simonka ekkor képviselői vagyonnyilatkozata alapján csekély jövelme mellett jelentős tartozásokkal rendelkezett.

Simonka rokonsága és ismeretségi körének tagjai a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programon (HURO) keresztül is pénzhez jutottak. A Simonka-közeli Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma úgy határozott, hogy 24 millió forintért Pusztaottlakán elindítják a Közös sajtószolgáltatás a határ menti térség jobb informálása érdekében elnevezésű programot, anélkül, hogy lett volna bármilyen sajtóval kapcsolatos tevékenységük. A DBMT vezetői nem írtak ki közbeszerzést, hanem helyi vállalkozásokat bíztak meg a munkákkal. Három cégtől kértek ajánlatot, ezek közül két társaságnak nem sikerült érvényes pályázatot benyújtania (a tenderre meghívott másik cég, a Simba Hungária Kft szintén Simonka érdekeltség), a nyertes így végül a Simonka család érdekeltségébe tartozó Család Tour Kft. lett. Az időközben Likefest, majd Mentor Menedzsment névre váltó vállalkozás az összegért vállalta egyórányi rádióműsor, néhány kiadvány megtervezését és három médiatréning megszervezését. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, az eljárás során pedig fény derült arra, hogy többszörös összeférhetetlenség állt fenn. Az egyik meghívott cég ugyanis benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. A lefolytatott eljárás újabb fordulójában eltűnt az összeférhetetlenségre és az alkalmatlanságra vonatkozó tétel, és 300 ezer forintra mérséklődött a büntetés.

A DBMT később két másik pályázaton ugyanazt a pályázatíró céget, a Public Sector Kft-tbízta meg több feladattal, amely a Mengyi Rolanddal szemben elrendelt nyomozás anyagaiban is szerepel. Az alapítvány annak ellenére fordult sorozatban többször a céghez különböző egészségügyi szűrésekkel, tanácsadással, szemléletmódváltás elősegítésével, hogy a cégadatbázisban bejegyzett tevékenységei között egyetlen egészségüggyel foglalkozó sem szerepelt. A Public Sector 17 millió forinthoz jutott az egyik pályázat keretében, amely során többek között olyan feladatokkal bízták meg, mint keringési, érzékszervi, mozgásszervi, dohányzás- és szájüregdaganat-szűrés. Egy másik, DBMT által kiírt pályázatban ugyanez a cég 21 millió forintot kapott egyebek mellett a családok kiegyensúlyozott fejlődését segítő gyakorlati szolgáltatások, babaőrzőprogram, és baba-mama akadémia szervezésére. Az egyik meghívott cég benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. 

Az Átlátszó további ügyekről is beszámolt, ahol uniós fejlesztési pénzek kerülhettek a Simonka-hálózat közelébe: 

Simonka egyik üzlettársa 2017. márciusában előzetes letartóztatásba került költségvetési csalás bűntette miatt. Ez az eljárás Simonka Györgyöt is érinti: a tulajdonában lévő és becsődölt Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel van összefüggésben, mely társaságban üzlettársa volt Simonkának a férfi. Amellett, hogy a cég összesen 973 millió forint kárt okozott az államnak, sikerült elérniük, hogy a felszámolás után a Magyar Termés TÉSZ Kft. teljes vagyona újra a Simonka-közeli kör tulajdonába kerüljön vissza.

2018-ban, négy évnyi nyomozás után az ügyészség indítványára az Országgyűlés megszavazta Simonka mentelmi jogának felfüggesztését. A vádirat szerint az ügyészség összesen 1,4 milliárdos költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja a Békés megyei politikust. Beismerés esetén nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását és 850 millió forint vagyonelkobzást indítványozott a vádhatóság, Simonka azonban tagadja az összes ellene megfogalmazott vádpontot. A tárgyalás 2020-ban kezdődött és továbbra sem született döntés az ügyben: a pandémia mellett az ügyet tárgyaló bíró leváltása miatt is húzódott az eljárás. Az is kérdéses, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség miért nem vette eddig előzetes letartóztatásba a képviselőt – különösen azok után, hogy kiderült, Simonka tanúkat próbált megvesztegetni, ami miatt 2021-ben szintén vádat emeltek ellene. A 2022-es országgyűlési választások előtt pár hónappal derült ki, hogy Simonka György visszavonul az országos politikától és távozik békési választókerületének elnökségéből, a Fidesznek azonban tagja marad. Simonkát 2022 októberében alpolgármesternek nevezték ki Pusztaottlakán.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Simonka cégénél vizsgálódnak az ügyészek

A fideszes országgyűlési képviselő szerepét is áttekintik a Magyar Termés TÉSZ Kft. költségvetési csalás gyanúját felvető ügyében.

Hadházy: a Fidesz "kézzel vezérli" a közbeszerzéseket

Az LMP szerint újabb ügyek bizonyítják, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselők körzeteikben "gyakorlatilag kézzel vezérlik" az európai uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzéseket.
Találatok: [5]  Oldalak:   1