K-Monitor Adatbázis

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Tóth Csaba az MSZP frakcióvezető-helyettese, a zuglói szervezete elnöke, elnökségi tag. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnökként 1983-ban, majd 1986-ban az Agrártudományi Egyetemen szerzett műszaki kereskedelmi szakmérnöki másoddiplomát.

Tóth Csaba pályafutása 2002 körül kezdődött az MSZP gyenge Vas megyei szervezetében. Érkezését követően a helyi párt- és ifjúsági szervezetekbe özönleni kezdtek az új tagok. 2003 tavaszán Tóth már megyei elnökhelyettes volt. 2003 decemberében a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke azt állította, hogy Tóthék megvásárolták az új belépőket, ez magyarázza a taglétszám emelkedését, Tóth és társai gyors pártkarrierjét. Tóthot a vizsgálatot követően az MSZP megyei etikai bizottsága kizárta a pártból, de az országos testület fél évvel később felülbírálta a döntést. Mindeközben Vas megyei elnökké is megválasztották Tóth Csabát. Hiller István akkori pártelnök végül teljes körű tagrevíziót és tisztújítást rendelt el; nyomozás is indult magánokirat-hamisítás miatt, amelyben később Tóth is gyanúsítottá vált. Az ügyészség végül arra jutott, hogy a hamisítás ténye nem bizonyítható – nem sikerült az eredeti okiratok nyomára bukkanni. Tóth később a zuglói szervezet elnöke lett. A 2010-es választáson képviselőjelöltként bukott, ám még abban az évben bekerült az Országgyűlésbe. A 2014-es választáson az összefogás közös jelöltjeként szerzett mandátumot, ahogyan 2018-ban is.

A 2021-es előválasztási kampányban a felmerülő korrupciós vádak miatt az ellenzéki összefogás kihátrált mögüle, Tóth pedig végül visszalépett a jelöltségtől.  2022. márciusában az ügyészség indítványára az Országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt, mely szerint Tóth Csaba zuglói önkormányzati képviselőként 250 millió kenőpénzért (melyen Horváth Csaba zuglói polgármesterrel osztozkodott) intézte el, hogy a zuglói parkolást üzemeltető SIS Parking Kft. nyerje el az önkormányzati megbízást. 2022. őszén az MSZP-székház megvétele ügyében hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.