language

Lapok:

Népszava highlight_off

Kulcsszavak:

ügyvédek highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [53]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>

Mindenkit érint, nem csak a rabokat - Kitiltották a civileket a börtönökből

Ha valaki a hír hallatán legyintene, hogy ugyan, kit érdekel, mi lesz a rabokkal?, vagy nem kell bűnözni, és akkor nincs mitől tartani, ajánlanánk még egy kis gondolkozást állampolgár és politikai akarat összefüggéseit, illetve a jövő kiszámíthatatlanságát illetően. A Helsinki Bizottság közleménye:

Sokasodó belvárosi botrányok

A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben.

Milliárdokat fizetnek jogászoknak

Gál András Levente ügyvédi irodája 25,5 milliós megbízási díjért dolgozik a volt államtitkár minisztériumának, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő viszont "térítésmenetesen" jogászkodik egy megyei kormányhivatalnak - derül ki a tárcák és háttérintézményeik ügyvédi szerződéseiből. Az első Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára, Pál Lajos irodája több tárcának is dolgozik, a megfúrt kaszinó-beruházásokban az Abay & Török iroda képviseli az államot több tízmillióért - utóbbi egyik névadó ügyvédje Orbán Viktor évfolyamtársa volt a jogi karon. A legtöbb pénzt - dollár- és eurómilliókat - két olyan iroda kapja, amelynek ügyvédei már az első Orbán-kormány alatt is "udvari" jogászok voltak.

Az MSZP vizsgálatra szólítja fel Budai Gyulát

Budai Gyula megbukott elszámoltatási kormánybiztos vezetésével idén áprilisban tartotta első ülését az Orbán-kormány zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottsága. Mielőtt megszűnne kormánybiztosi megbízatása, arra szólítjuk fel az utolsó munkanapját töltő Budai Gyulát, hogy kezdjen azonnali és alapos vizsgálatba a győri földügyekkel kapcsolatban! - közölte Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő.

Elszámoltatás: sok hűhó semmiért

A fantáziadús összeesküvés-elméleteken, látványos médiaakciókon és néhány, gyenge lábakon álló gyanúsításon kívül eddig semmilyen érdemi eredményt nem tudott felmutatni az Orbán-kormány elszámoltatási gépezete.

Sukoró-per: létezik-e az időutazás?

Az állam kérését elutasítva egyelőre nem hozott részítéletet a Fővárosi Törvényszék arról, jogos-e az állam 2,1 milliárdos kötbér-követelése a Suko-róra tervezett kaszinó koncessziós szerződése után. Eközben az sem tisztázott, hogy jogszerűen bontották-e fel a koncessziós szerződést a KC Bidding Kft.-vel.
Találatok: [53]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>