K-Monitor Adatbázis

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Völner Pál (1962 – ) jogász végzettségű magyar politikus. Korábban az APEH-nál, 1988-90-ig pedig az Eternit Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek pedig 2015-től elnöke. 2010 májusában lett országgyűlési képviselő, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. 2015 októberétől lemondásáig (2021) az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára volt.

Völner Pál neve felmerült a Pegasus-ügy kapcsán is, amikor Varga Judit azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a megfigyelések engedélyezését Völner írta alá. Azonban a nagyobb médiafigyelmet a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárás kapta. Az ügy alapja, hogy Völner Pál és Schadl György egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki, és Völner legalább 83 millió forintnak megfelelő készpénzt vett át 2018 és 2021 között Schadltől. A vád szerint ezért cserébe Völner azokat nevezte ki önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előzetesen megállapodott Schadl György. Ebben az időszakban ugyan Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket, a tanúvallomások azonban egyértelműen arra utalnak, hogy Völner nagyobb befolyással rendelkezett a kinevezéseket illetően.

A Legfőbb Ügyészség 2021 decemberében hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, nem sokkal utána lemondott hivatali tisztségéről. Az ügyben másodrendű vádlott, és szabadlábon védekezhet.

A nyilvánosságra került 1734 oldalas nyomozati anyag alapján felmerült továbbá az is, hogy Völner kihasználta Schadl egyetemi kapcsolatait, és a lehallgatási jegyzőkönyv szerint többször is kérte, hogy járjon közben rokonának vizsgája kapcsán  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.