language

Lapok:

Népszava highlight_off

Intézmények:

West Hungária Bau (WHB) Építő Kft. highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.

A West Hungária Bau (WHB) Kft. 1991-ben alapított építőipari vállalat. Műemlékek felújításától kezdve az ipari, kereskedelmi és logisztikai létesítmények át a sport-, oktatási-, és egészségügyi létesítmények építési munkáival foglalkoznak. A 2010-es évek óta nagy volumenben nyernek állami beruházásokat. 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila vállalkozó.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [16]  Oldalak:   <<  <  1 2

Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

Várkert Bazár - Reped, ázik, pereg

Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.

Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet

Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t.

Hadházy: bizarr szerződéseket köt a vagyonkezelő Mészárossal

Bizarrnak, elképzelhetetlennek tartja az LMP társelnöke azokat a keretszerződéseket, amelyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kötött Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozóhoz köthető, vagy vele üzleti kapcsolatban álló cégekkel.

Vizes vb - Döbbenet, mennyivel olcsóbban építettek ugrótornyot Kazanyban

Durván nyolcadannyiból építettek óriás ugrótornyot az oroszok a két évvel ezelőtti vizes világbajnokságra, mint amennyibe ugyanez Budapesten kerül. Míg itthon mindent egybevéve több mint 3,1 milliárd forintot költenek a létesítményre, addig Kazanyban ezt megoldották 92 millió rubelből, azaz jelenlegi árfolyamon 411 millió forintból.
Találatok: [16]  Oldalak:   <<  <  1 2