language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Intézmények:

Paksi Atomerőmű Rt. highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

A kormány titkolja a Pakson keletkezett károk nagyságrendjét

Tíz évvel a 2003-as paksi üzemzavar után a közvélemény és a parlament még mindig nem tudja, mekkora kár keletkezett az atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara során, és ki fizette a számlát. Most sem fogja megtudni, a kormány ugyanis üzleti titokra hivatkozva sem a kár mértékéről, sem a kárrendezés mikéntjéről nem hajlandó nyilatkozni.

Kocsis és Kapolyi nem ment el a bíróságra

Elhalasztotta a bíróság annak a büntetőügynek a tárgyalását, amelyben Kocsis Istvánt, az MVM volt vezérigazgatóját és öt társát az ügyészség 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.

Részben a fogyasztókra terhelnék a paksi bővítés költségeit?

Az Energiaklub többéves jogi huzavona után megkapott az állami Magyar Villamos Művektől néhányat a Paksi Atomerőmű bővítését előkészítő tanulmányokból. Ezek egyike azt vizsgálja, miként lehetne részben a fogyasztókra terhelni a 3-4 ezer milliárdosra taksált költségeket. Az ígéret 2009-ben még az volt, hogy az MVM saját erőből, hitelből és befektetők bevonásával állja a cechet.

Újabb bizonyítékok Kocsis Istvánék ellen

A Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészség kérésének megfelelően újabb bizonyítékokkal kibővítve ismét vádemelési javaslattal adta át az állami Magyar Villamos Művek 2006-2008-as gazdálkodásával kapcsolatos iratokat. A gyanú szerint Kocsis István egykori vezérigazgató és hat társa több mint 15 milliárd forinttal károsította meg az állami energiacsoportot.

Paks nem adja ki a botrányos tanulmányt

Az állami Paksi Atomerőmű többszöri kérés illetve per ellenére sem adja ki a számos botrányból ismert Szász Andráshoz köthető Esplanade erőműbővítést taglaló tanulmányát. Bár Kocsis István MVM-vezér időszakában 50 milliót fizettek az anyagért, a rendőrség oly összecsapottnak ítélte azt, ami már bűncselekmény.

Újabb magyar ügyek a WikiLeaksen

Egyetlen hatalmas csomagban 55 ezer amerikai diplomáciai táviratot tett közzé a WikiLeaks. A szerkesztetlen, ömlesztette halom előtt azonban weboldalára is feltöltött néhány ezret, kereshető formátumban, amelyek közt 23 budapesti keltezésű sürgöny is található. Az amerikai diplomaták gazdasági lehetőségeket láttak a paksi atomerőmű építésében.

Az atomerőmű kiadta az összes bővítési tanulmányszerződést

Második nekifutásra immár kitakarások nélkül is eleget tett a Paksi Atomerőmű annak az áprilisi jogerős ítéletnek, miszerint az Energiaklub számára ki kell adnia a jövőbeni bővítését vizsgáló első, "Teller-projektnek" nevezett tanulmánykötet szerződéseit.

Kocsis István, egy sokáig védett személy

2008 közepén az akkor kormányzó Gyurcsány Ferenc küldte el. Ennek valós okai máig tisztázatlanok, de a szocialista miniszterelnökhöz állítólag az MVM-vezér egyre szélesebb körű jobboldali kapcsolatairól jutottak el hírek. MVM-es távoztát követően a fővárosi irányítású BKV vezetője lehetett, ahonnan sem a – jogerős elmarasztalással valóban meg nem erősített – MVM körüli botrányok, sem a kormányváltás vihara nem mozdította el.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>