Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése. Ugyanakkor alkotmányos követelményként az is előírták, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania – írja az MTI.
Vidéki tudósítóink segítségével összesen 104 önkormányzatot kérdeztük meg szerte az országban arról, milyen hatással volt a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a települések költségvetésére. Cikkünk megjelenéséig 27 válasz érkezett, kormánypárti és ellenzéki városvezetők is megszólaltak. Az elvonásokat láthatóan minden település megérezte, több száz milliós, esetenként milliárdos bevételkiesésük keletkezett. Munkahelyek szűnnek meg, fejlesztések, programok maradnak el, spórolás kezdődik minden fronton. Van, aki szerint az önkormányzatok forráselvonása nem most kezdődött, már évek óta tart, ez csak a jéghegy csúcsa. A kormánypárti településvezetők ennek ellenére nem látják rossznak a helyzetet, támogatják a kormány döntéseit, és bíznak az állami kompenzációban.
Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.
A tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely három ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet is súlyosan érintett: összesen 10 milliárdos elvonásról döntött a kormány, amit az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna. Ezzel egy időben ugyanakkor két fideszes kerület többlettámogatást kapott, összesen 8,8 milliárd értékben.
A járvány miatt bajba került vállalkozások célzott támogatását biztosan nem valósítja meg a helyi iparűzési adó (hipa) felezése, hiszen a kedvezményezett körbe sok száz tőkeerős tulajdonossal rendelkező és/vagy komoly haszonnal működő külföldi kkv is bekerült. Egyebek közt nagy nemzetközi márkák kirendeltségei, sikeres pénzügyi-befektetési cégek, gyógyszerkereskedők, valamint állami megrendelésekkel elhalmozott szereplők is jól járnak az önkormányzatok és a helyi közösségek rovására. A nyertesek többsége magyar cég, de ezek jellemzően nem a válságágazatokban aktívak.
A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.
Anyagi ellehetetlenítés, feladatkörök elvétele, a mozgástér szűkítése új törvényekkel és Fidesz uralta intézményekkel, a napi munka szabotálása, rágalmazó, lejárató kampányok – így tenné tönkre a Fidesz és kormánya azokat az önkormányzatokat, ahol tavaly ősz óta az ellenzék fontos pozíciókat szerzett. Sorra vesszük, miként írja felül a központi hatalom a választói akaratot.
A község évente 12 millió forintot költött a kastély és a park karbantartására, miközben 3 millió forint bevétel jött a látogatóktól. 2017-19-ben a kiadások háromszorosa folyt be a kastély turisztikai hasznosításából. Ezért is ragaszkodnának hozzá, hiszen munkahelyeket és a településnek bevételt is jelentene, ha az önkormányzat visszakaphatná a felújítás kezdetekor megszüntetett kezelési jogukat.
Elmeorvosi vizsgálatra küldte a magyi jegyző azt a férfit, aki kiderítette, hogy romba dőlt házakba bejelentkezve szavazott legalább 20 ember a faluban még 2019-ben. A Szabad Európa riportsorozatban járt utána annak is, hogy a falu vezetése tízmilliókat igényelt a szellemlakosok után.
Őszinte válaszok helyett elmeorvosi vizsgálatot kapott az a szabolcsi férfi, aki fiktív lakosokra hívta fel a magyi önkormányzat figyelmét. A jegyző és a polgármester nem örültek a férfi kérdéseinek, ezért a jegyző megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni a jogi egyetemre járó férfit.
