language

Kulcsszavak:

nyomásgyakorlás highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [114]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Barangolás a fideszes Voldemort földjén

Cikksorozatunk harmadik részének megjelenése után Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta Mengyi Roland Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Legfőbb Ügyészség közleménye lényegében pontos kivonata cikksorozatunknak. Mengyi azonban, mintha mi sem történt volna, új kenyeret szel, beszédeket mond és bizakodik. Azt terjeszti, csupán régebbi párttársai irigyek rá, és most konspiratív módon próbálják megbuktatni, de nem fog nekik sikerülni. Pedig várhatóan a parlament első ülésén mentelmi jogának felfüggesztése mellett fognak szavazni a fideszesek, és folyik a Miniszterelnökség által elrendelt belső vizsgálat a Voldemort-ügyben.

Megszűnhet a Class FM: Simicska nemrég eladott rádiójának nem hosszabbítják meg a szerződését

Simicska Lajos hiába adta el a rádióját, és hiába reménykedett az új tulajdonos: a Médiatanács nem hosszabbította meg a Class FM frekvenciáját.

Schlecht Csaba: Persze, Lajos

Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar, kizárólag kormánypárti vagy legfeljebb abszolút semleges sajtót, amit „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Ennek végrehajtására mondott nemet Simicska Lajos – állítja a G-napon a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének kinevezett Schlecht Csaba, kinek nevét még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladások kapcsán ismertük meg. A sajtót akkoriban annyira kerülte, hogy egyesek még a létezését is kétségbe vonták. Első interjújában szó esik az Index sorsáról, Spéderről, a Class FM-ről és persze „Lajos utasításairól”.

Simicska embere kimondta, hogy jobban szeretné Vonát miniszterelnöknek

Interjút adott Schlecht Csaba, Simicska Lajos egyik közeli bizalmasa, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, aki beszél az Orbán-Simicska viszonyról, a G-nap előtti állítólagos kézi vezérlésről, illetve arról, hogy vált ellenzékivé Simicska médiája. Schlecht szerint jobb lenne az országnak, ha Vona Gábor lenne a miniszterelnök.

Spéderellenes fejcseréket ígért Demjánnak Orbán Viktor

Sajtótájékoztatót tartott Demján Sándor, a takarékszövetkezetek egy kisebb részét képviselő OTSZ vezetője – maga egyébként gyorsan tisztázta, hogy immár semmilyen anyagi érdekeltsége nincsen a takarékszövetkezeti szektorban, csak "segít, ahol tud".

Spéder Zoltánt felfújták és most kipukkasztják

Spéder Zoltán hatalmát megtörték. A bankja és a sajtóbirodalma is veszélyben van, a befolyása már nem lehet ugyanakkora, mint az utóbbi években volt.

Proxyk hiénaszerepben – megindult az erdő Spéder Zoltán ellen

Elindult a nagy magyar bankárháború

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.
Találatok: [114]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>