Kulcsszavak: |
|
Személyek: |
Az évtized korrupciós perének háttere, előtérben a vádlottakkal
Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki.
Minden, amit a Schadl–Völner-perről tudni érdemes
Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára. Összefoglaljuk a perrel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
Az irodalmár, akire Schadl ráhúzná a vizes lepedőt
Völner Pál és Schadl György ugyan mindent tagadnak, de a korrupciós ügy egyik fontos szereplője mindent beismert a bíróságon. P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője saját bevallása szerint Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázókat, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak. Schadl a bíróságon hosszan beszélt róla, mennyire utálták egymást P.-vel, akit elnökként utasítani se tudott volna. Arra utalt, hogy éppen P. nyomta be a saját embereit. P. furcsa karakter a végrehajtói világban: irodalomtörténészként a népi mozgalmat kutatja, tanulmányokat és könyveket ír.
A Schadl-Völner-ügy kecskeméti szálai
A rendszerváltozás utáni, legmagasabb politikai szintig felérő korrupciós ügynek kecskeméti vonatkozásai is vannak. A vád szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, egyben bírósági végrehajtó Schadl György végrehajtói kinevezésekért vesztegetési pénzt kért, és ebben tevékeny segítséget kapott az Igazságügyi Minisztérium fideszes helyettes államtitkárától, Völner Páltól.
Azt hitték, érinthetetlenek, most mégis bíróság elé állnak
Ma kezdődik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének bírósági eljárása, amelynek a végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk. Az utóbbi időben egyre több részlet szivárog ki arról, hogyan működött együtt Schadl György és Völner Pál, melyik nap éppen hány millió forint kenőpénz csúszott egyik zsebből a másikba, vagy hogy épp kiken gúnyolódtak közösen a telefonban az ügy eléggé prominens résztvevői. Összeszedtük, honnan indult és mit tudunk eddig a Schadl–Völner-ügyről.
Völner-Schadl ügy
Cseresnyés Péter
Csizi Péter
Gelencsér Attila
Nagy Ádám
Schadl György
Schadl-Baranyai Helga
Senyei György
Szatmáry Kristóf
Tatár-Kis Péter
Varga Judit
Völner Pál
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Fővárosi Törvényszék
Igazságügyi Minisztérium
Innovációs és
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar
Mátrix Oktatási Központ
Országos Bírósági Hivatal
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Pécsi Tudományegyetem (PTE)
bíróság
diplomácia
háttér
nyomásgyakorlás
pályázat
támogatás
ügyészség
végrehajtás
vesztegetés
Soha nem éreztem magamat így bíróként és igazgatási vezetőként - mondja a bíró, akit kirúgatott volna Schadl
Schadl azt sérelmezte, hogy Izsai egy bírósági belső állásfoglalása kikerült a bíróságról, és egy, a Schadl útjában álló végrehajtó azt fel tudta használni a védekezéshez. Ezért a nyomozati iratok szerint találkozót kezdeményezett Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével, amely meg is történt, és ahol Izsai kirúgásáért lobbizott. Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.
Megszólalt a Magyar Bírói Egyesület is a Schadl-ügyről
A Magyar Bírói Egyesület elvárja, hogy a bírósági vezetés tegye egyértelművé, nem tűr meg ilyen magatartást.
Továbbra is milliókat keres naponta Schadl György és környezete
Az MBVK-nál minden változatlan. A hazai végrehajtó szakma irányítását nem könnyű egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni, de a korábbi korrupt rendszert kritizáló végrehajtók azért azon nagyon ki vannak akadva, hogy az eddigi vezetők továbbra is hatalommal bírnak, ellenőrzéseket folytatnak, pályázatokat írnak ki.
A Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett, fegyelmi eljárást követelnek a bírák
Fegyelmi eljárást követelnek a bírák, miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett. Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.
A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
A második Orbán-kormány hadjáratot indított a végrehajtók ellen, majd 2015-ben felállított egy új rendszert, ami tíz- vagy százmilliós éves profithoz segíti hozzá őket. Jeney Orsolya a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert helyettese volt, dolgozott a végrehajtási törvényen is. Aztán közvetlenül kormányzati pozícióból átült egy végrehajtói irodába, sőt a Kar egyik vezetője lett. Székhelye történetesen Schadl György irodaházában van. Az azóta letartóztatott elnökkel folytatott beszélgetéseit rögzítették, de Jeney a 444-nek azt mondta: nem emlékszik azokra.