K-Monitor Adatbázis

Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető.

Meglepő fordulatot vett a parlamentben az azonnali kérdések órája, amelyben a Fidesz kiemelt figyelmet szentelt a jobbikos Varga-Damm Andreának. A fideszes Böröcz László ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy milyen kapcsolat lehet az ügyvédi kamarából kizárt jobbikos képviselő és a lakásmaffia között? Böröcz Varga-Damm Andreára célzott, aki ellen az Echo TV fogalmazott meg súlyos vádakat pénteken. A tévé Informátor című műsora ugyanis lényegében azzal vádolta meg Varga-Dammot, hogy ügyvédként idős emberek kisemmizésében vállalt szerepet, és kapcsolatba hozta a képviselőt a lakásmaffiával.

Ha valaki a hír hallatán legyintene, hogy ugyan, kit érdekel, mi lesz a rabokkal?, vagy nem kell bűnözni, és akkor nincs mitől tartani, ajánlanánk még egy kis gondolkozást állampolgár és politikai akarat összefüggéseit, illetve a jövő kiszámíthatatlanságát illetően. A Helsinki Bizottság közleménye:

Régi ismerősünk, a közpénzzel alaposan ellátott, kormányközeli Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, közelebbről Bártfai Beatrix képviseli a magyar államot abban a perben, amelyet Budaörs városa indított ellene. A Pest megyei település az idénre kirótt és részben már befizetett szolidaritási hozzájárulást, összesen 2 milliárd forintot szeretné visszanyerni az államtól. A per pénteken kezdődött, de elképzelhető, hogy június elején már ítéletet is hirdet a Fővárosi Törvényszék.

Az oligarchacsere-projekt egyik mellékhadszíntere a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt. és az Exim Bank közt zajló, büntetőfeljelentéssel és nyomozással is dúsított jogvita. Az Exim 2014-ben kinevezett új vezetése polgári perben próbálja kimondatni a Nobilis cégével kötött bérleti szerződés érvénytelenségét – ezzel párhuzamosan Nobilis és a bank korábbi vezetője, Nátrán Roland immár gyanúsítottként célpontja a nyomozásnak. A szakértői nyilatkozatok eddig sem támasztották alá az Exim álláspontját, de most a birtokunkba került egy, a bank által megrendelt 2014-es szakvélemény is, amely kétségessé teszi a felperesi álláspont megalapozottságát. Biztos, ami biztos, a múlt héten kirúgták a szakvéleményt megrendelő banki vezetőt.

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

Kertész a cikk írása közben többszöri megkeresésünkre sem reagált – tehát nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy az ő nézőpontját is megismerjük, hogy az ő álláspontja is szerepeljen az írásban –, a megjelenés után azonban mind az Index, mind a cikkünket szemléző lapok ellen sajtó-helyreigazítási pert indított.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.