K-Monitor Adatbázis

A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.

A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez.

Magyarország ötödik leggazdagabb üzletembere hónapok óta foghatja a fejét a cégeit ért hatósági vizsgálatok miatt. Bige László kilátásba helyezte szolnoki gyára bezárását is. A több mint százmilliárdos műtrágyapiac átalakulhat, ami nem túl jó hír a gazdáknak.

A HVG úgy értesült, hogy azzal gyanúsítják Bige Lászlót: nem piaci áron adott el műtrágyát. Az eljárás komoly bajba sodorhatja Bige cégbirodalmát. Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bige Lászlót – értesült a HVG. A lap e heti számában megjelent cikk szerint az egyik leggazdagabb magyart azzal gyanúsítják, hogy nem piaci áron adott el műtrágyát. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. De megadta a választ is: megúszhatja a következményeket, aki maga megy a hatóságokhoz.

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

A kormányfő évekig azt mantrázta, hogy többségében nemzeti kézben szeretné tudni a médiát. Miután ezt elérte, új célt fogalmazott meg: sokkal nagyobb arányban szeretné, hogy jelen legyen a magyar tőke a szektorban, mint korábban. Ez azért lenne jó neki, mert a magyar tulajdonos könnyebben befolyásolható politikailag, mint a külföldi.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.

Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia.

Ismét figyelmeztető üzenetként értékelheti a Simicska-birodalom, ha a közeljövőben valóban feláll az állami háttérintézmények kommunikációs ügynöksége, a versenypiac pedig a reklámágazat „trafikos” államosításától tarthat.