Egye több minden igazolódik be a BME-oktatók névtelen leveléből, amit Hadházy Ákosnak írtak a Pető Intézet gyermekbútor-botránya miatt. Valóban volt titkos szakértője a 10 millió forint közpénzzel megtolt, de befuccsolt projektnek, és, bár erre is milliókat szántak, valóban nem fizették ki a fejlesztést végző műegyetemi dolgozókat. Hadházy feljelentést tesz.
Fiktív szerződéssel kapott 3,6 millió forintot a Pető András Főiskola egyik korábbi vezetője a BME akkori kancellárjától, a májusban lemondott Barta-Eke Gyulától. A pénz a Pető intézetes gyerekek bútorainak árából való, Palkovics László emberminiszter még államtitkárként tudott az utalásról – ezt írták BME-s oktatók Hadházy Ákos országgyűlési képviselőnek. Hadházy megpróbált utána járni az esetnek, amit megtudott, Korrupcióinfón ismertette.
Nulla forintot fizetett január-februárban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bérleti díj címén a kormányhivataloknak – ezzel Hadházy Ákos LMP-s politikus szerint közvetetten elismerte a korábbi túlárazásokat.
A mindenminisztériumot hat éve irányító Balog Zoltán államigazgatási pályafutása a hírek szerint a napokban véget ér. Balog azon fideszes vezetők egyike, akinek a személyével kapcsolatban semmilyen korrupciós gyanú: kastélyépítés, helikopterezés, strómanok fedésében végrehajtott vagyonosodás gyanúja nem merül fel. Ugyanakkor a tárca élén nyújtott szakpolitikai teljesítményétől függetlenül is már évekkel ezelőtt meg kellett volna buknia: a tárcájához köthető korrupciógyanús ügyek számát és értékét tekintve talán csak a Miniszterelnökség és a fejlesztési tárca van pályán az EMMI-hez és háttérintézményeihez képest. Néhány konkrét esettel emlékezünk meg arról, mi folyhatott a gyenge kezű miniszter alá tartozó területen.
Az egész Európai Unióban a magyar állam költött a legtöbbet sportra és vallásra összkiadásain belül 2016-ban.
Az egész Európai Unióban a magyar állam költött a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra összkiadásain belül 2016-ban.
Az oktatásra és egészségügyre fordított pénz uniós összehasonlításban csak a középmezőny végére elég.
Összességében a magyar állam a GDP-hez képest sok pénzt oszt újra, különösen a többi visegrádi országhoz képest.
Hadházy szerint a Klebelsberg Központ pofátlan hárítása arra enged következtetni, hogy az uniós százmilliók elszálltak a szélben, és olyan „fejlesztésekre” költött az intézményfenntartó egy rakás közpénzt, amelyeket évekkel a kötelező beüzemelés határidejének lejárta után is képtelenek használni.