Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. A több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.
Nem érti, miért mondják az Európai Parlament részéről, hogy nincs valódi nyomozás az Elios-ügyben, hiszen van valódi nyomozás, ez derül ki Polt Péter Ingeborg Grässlének írt válaszleveléből.
Felkérte a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestert arra, hogy kikérje a „Budapest Szíve” programmal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az elmúlt években oly sok ügyben passzívnak tűnő magyar ügyészség most, hogy Orbán Viktor kormányfő családjáig érő botránytól hangos a hazai sajtó, talán nem véletlenül adott ki egy közleményt uniós pénzek elcsalása ügyében. A közleményben említett esetben 770 millió forintos költségvetési csalást követtek el a vádlottak, ebből 630 millió forint az uniós pénz, 140 meg a magyar állami forrás.
Az OLAF feljelentése nyomán 770 millió forintos költségvetési csalás miatt emelt vádat az ügyészség, sőt, elsőfokú ítélet is született. Igaz, ennek az esetnek nincs köze a kormányfő vejéhez.
Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.