K-Monitor Adatbázis

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

Forrás: Wikipédia, Magyar Narancs

Szetlik Ferenc a rendszerváltás előtt eredendően piaci textilárus volt a Garai téren. A kapitalizmus bejövetele előtt is üzletelésből élő férfi gyorsan ki tudta használni a szabadság adta lehetőségeket.

Már 1989-ben részt vett egy Aktual Kft. nevű cég megalapításában, amiben tulajdonostársa volt a később politikai-gazdasági botrányhőssé vált Tocsik Márta ügyvédnő is. 1996-ban alapította meg a sokáig a család anyacégének számító Komondor Kft.-t, ami villámgyorsan fel is jutott a csúcsra. Szetlik ugyanis ekkoriban szerzett ezen a cégen keresztül döntő befolyást a Club Tihanyt birtokló vállalkozásban. Másrészt a Komondoron keresztül bérelte 1996 és 2013 között a MÁV-tól a Józsefvárosi pályaudvar telkén található kínai piac területét. Az Átlátszó egyik cikkében ugyanakkor azt írja, hogy a férfi a valóságban már 1990 óta rendelkezett a tulajdonilag a vasúttársasághoz tartozó ingatlannal.

Szetliknek igen kiterjedt kapcsolatrendszere volt, a Club Tihanyban például évekig igazgatósági tag volt Fekete János, a Kádár-kor jegybanki alelnöke is. De ekkoriban szállt be a kecskeméti Gong Rádió Kft.-be, olyan tulajdonostársakkal, mint a volt Mazsihisz-elnök Feldmájer Péter és a helyi jobbos önkormányzat.

Szetlik Ferenc még a kilencvenes években, üzleti sikereinek csúcsán súlyos betegségben meghalt. Érdekeltségeit két gyereke és felesége, Pápa Marianne örökölték. Az elhunyt Szetlik a később Orbán Viktor-közeli kulcsfigurává váló Habony Árpád kampánytanácsadó nagybátyja volt, mivel a lánytestvére Habony édesanyja.