K-Monitor Adatbázis

Orbán Győző Bálint (1940. november 10. –) mezőgazdasági üzemmérnök, milliárdos vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök és Orbán Győző közgazdász édesapja. 

1958-ban egy állategészségügyi technikumban érettségizett. 1962-ben szerzett oklevelet a debreceni agrártudományi egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépész üzemmérnöki karán. 1962 és 1970 között a csákvári gépjavító-állomás alkalmazottja, ahol gyakornok, technológus, később művezető, főgépész volt. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol előbb KISZ-patronáns, később propagandista funkciót töltött be.1970-től az alcsúti termelőszövetkezet lakatos-melléküzemágának vezetőjeként tevékenykedett. 1976-ban a gánti kőbányához került, ahol az intézmény műszaki ellenőre, később üzemvezetője lett. 1982 februárjától Líbiában mint kutatómérnök dolgozott, ahova államközi szerződéssel jutott ki.

Vállalkozó, aki főként kőbányák üzemeltetésével, hasznosításával, a kibányászott anyag szállításával és értékesítésével foglalkozik. Többségi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a közel hatmilliárdos évi árbevételű  Dolomit Kft. bányászati cégnek, amelynek másik vezetője fia, ifj. Orbán Győző. Orbán családtagjaival együtt tulajdonosa még a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek, a Nehéz Kő Kft.-nek, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft-nek és a DG Kőbánya Projekt Kft.-nek.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.