language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Akták:

UD Zrt-ügy highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

UD Zrt-ügy

UD Zrt-ügy

2008. január-február: Az NBH foglakozni kezd az UD Zrt. ügyeivel. A nemzetbiztonsági akcióban lehallgatták többek között a cég két tulajdonosának és két alkalmazottjának telefonjait. A háromnegyed évig folyó operatív megfigyelésben több órányi lehallgatási anyag keletkezett.

2008. tavasz-nyár: A cégnél megszaporodnak az APEH- és munkaügyi vizsgálatok.

2008. augusztus 1.: Az UD igazgatója, Tóth János és az OTP-elnök, Csányi Sándor mobiltelefonon beszélgetést folytat Tombor András felvetéséről, arról, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára".

2008. szeptember 10. délelőtt: Laborcz Sándor feljelentést tesz a rendőrségen az UD-sek ellen. Az NBH főigazgatója lőfegyverrel való visszaéléssel, államtitoksértéssel, több rendben számítógépes visszaélésekkel és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával jelentette fel a két cégvezetőt, Horváth Józsefet és Tóth Jánost, valamint az alkalmazottak közül, Morvai Tamást és a cég informatikusát. Mindannyian voltak az NBH alkalmazottai.

2008. szeptember 10. 14 óra: A rendőrség két tucat embere lerohanja az UD Zrt. zuglói irodáját és a főnök, Horváth József, egykori NBH műveleti igazgató-helyettes lakását. A rendőrök fegyvereket keresnek, de csak szabályosan hatástalanított relikviákat és légpuskákat találnak. A házkutatáskor elviszik a cég számítógépeit és szervereit.
 

2008. szeptember 10. este: A Népszabadság még lapzárta előtt megtudja, hogy a titkosszolgálatokért felelős miniszter, Szilvásy György egy folyamatban lévő bűnügy miatt péntekre soron kívüli ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági kabinetet. A hírt a lap értesüléseire hivatkozva még az éjjel kiadja az MTI is.

2008. szeptember 10.: Dávid Ibolya, szeptember 12-i sajtótájékoztatóján azt állítja, hogy két napja érkezett hozzá postán egy feladó nélküli borítékban Tóth és Csányi telefonbeszélgetésének hangfelvétele. Eszerint az MDF elnökéhez 10-én juttatta el a máig ismeretlen lehallgató a CD-t. - Ellenzéki politikusok szerint a hangfelvételt nemzetbiztonsági forrásokból juttatták el Dávidhoz. - Nemzetbiztonsági források szerint a felvétel küldőjét máshol kell keresni: a hanganyag például bekerülhetett a nyomozati anyagba is, vagy a telefonszolgáltatóknál is történhetett az illegális rögzítés. - A feljelentés a boríték megérkezésének napján került a rendőrséghez. Mobilszolgáltatóknál nem kezdődött vizsgálat a lehallgatásról, de nincs vizsgálat az NBH-nál sem.

2008. szeptember 11.: A Népszabadság szerint magántitok jogosulatlan megismerésének gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya, miután felmerült a gyanú arra, hogy egy internetszolgáltató elleni támadással illetéktelenek milliónyi postafiók tartalmába tekinthettek be.

2008. szeptember 12. reggel: Almássy Kornéllal, az MDF Dávid Ibolyával szemben induló elnökjelöltjével telefonon közlik, hogy egy Dávidhoz eljuttatott hangfelvétellel bizonyítható, külsős pénzek segítségével akart végrehajtani egy hatalomváltást a pártban. Felszólítják, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. Kiderül, hogy a mailfeltöréssel vádolt cég az UD Zrt.Almássy Kornél egy rögtönzött sajtótájékoztatón bejelenti: megzsarolták, arra akarják kényszeríteni, hogy lépjen vissza, ő azonban kitart. Dávid Ibolya bemutatja a hangfelvétel szövegét a sajtónak. A pártelnök a CD-vel az ügyészséghez fordul. Az ügyészség öt nap múlva bejelentette, hogy ejtette a feljelentést. Az indoklás szerint az információgyűjtés nem valósult meg, legfeljebb magántitok jogosulatlan megismerése miatt lehetne eljárást indítani. A hvg.hu leközli a hanganyagot. Majd néhány óra múlva kiderül, hogy Csányi Sándor és Tóth között zajlott a beszélgetés, valamint, hogy Stumpf Istvánt és Tombor Andrást emlegetik az MDF-es akció kapcsán. Almássy újabb telefonhívást kap, majd másnap reggel támogatói számára is váratlanul lemond az MDF választmánya előtt a jelöltségről.

2008. szeptember 13.: A Népszabadság cikke szerint Szilvásy György a nemzetbiztonsági kabinet zárt ülésén előz nap arról beszélt, hogy a cég jogosulatlan és titkos adatgyűjtésének egyik célpontja a kormányzati informatikai rendszer gerincvezetéke volt.

2008. szeptember 16.: A Népszabadság cikke szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépére telepítettek nyolc hónapja kémprogramot, és ennek felfedezése után kezdődött el az UD Vagyonvédelmi Zrt. elleni fedett akció. A rendőrség "számítógépes rendszerek elleni bűncselekmény" gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen, a feljelentéshez mellékelt "iratokat és elektronikus adathordókat" szakértők vizsgálják - lap szerint. Szakértők később azt állították, hogy a kémprogramok telepítőinek kilétét legfeljebb indirekt módon, az ellopott információk megtalálásával lehet felfedni. - A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 18.: A HVG cikke szerint Bajnai Gordon gazdasági minisztert is megfigyelték UD-cégcsoport emberei, legalábbis ilyen hírek érkeztek a nemzetbiztonsághoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról. Bajnai megfigyeléséről az NBH és Szilvásy sem nyilatkozik.

2008 szeptember 19.: A Népszabadság cikke azt állítja "hivatalosan meg nem erősített információkra" hivatkozva, hogy az UD Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról, Keller Lászlóról és a Pénzügyminisztérium egy szakállamtitkáráról is gyűjtött adatokat. A lap szerint a cég emberei környezettanulmányt végeztek a célszemélyek "a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták". A Nemzeti Nyomozó Irodán az Indexnek elmondták hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 23.: Szilvásy György nemzetbiztonsági ügyeket felügyelő miniszter tájékoztatja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a megfigyelési ügyről. Arról beszélt, hogy az UD Zrt. rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki politikusokkal, Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnek például. Szilvásy szerint a törvénytelen eszközökkel operáló cég megbízásokat, feladatokat is kapott a fideszes politikusoktól. Demeter Ervin elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, nincs takargatnivalója. Szilvásy megerősítette azt a korábban megszellőztetett információt is, hogy Bajnai Gordont is megfigyelte az UD.

Hosszas jogi eljárások után Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta, a bíróság pedig jogerősen bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette 2016-ban. Az ítélet szerint a két egykori MDF-es politikus a hangfelvétel nyilvánosságra hozásával megfenyegette 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen. 

 A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy “poloskátlanítani” kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Az ügyben egy másik bírósági eljárás is folyt: a volt titokminisztert és társait Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok személyiségi jogainak megsértésével vádolta az ügyészség azzal, hogy nyilvánosságra hozták az UD Zrt. ügyében indult nemzetbiztonsági vizsgálat során lehallgatott telefonbeszélgetések felvételét. Szilvásy csak a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén játszotta le azokat a bizottság határozott kérésére. Szilvásyt az ügyben jogerősen felmentették. 

forrás: Index.hu

Találatok/oldal: Listázási sorrend: