K-Monitor Adatbázis

Végéhez közeledik a Nonius Hotel felújítása Mezőhegyesen. Eredményes lett ugyanis az a tender, amit a befejező munkálatokra írt ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A megbízást az a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. nyerte el, amely a beruházás előző szakaszát is végezte. Ezzel együtt jelenleg ötmilliárd forintnál jár a létesítmény rekonstrukciója.

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál.

Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük.

22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál.

Az útszakaszt már tavaly átadták, de csak most derült ki, hogy mennyivel dobta meg a 37-es főút fejlesztésének költségeit az az elképzelés, hogy zenéljen az útburkolat, amikor végighajtanak rajta. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint 42,4 millió forintos pluszkiadást jelentett ez a korábban nem tervezett munka. A kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt volt. Magyarországon egyébként ez a második út, ami zenél.

Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány.

Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.

Nettó 3,3 milliárd forint helyett immár 3,814 milliárd forintért építi a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. a püspöki stadion mellé a négycsillagos szállodát Szegeden. A kápolnát is tartalmazó 3834 négyzetméteres épületegyüttes ára az indoklás szerint amiatt emelkedik, mert „háborús, szankciós infláció” van, emelkedtek a bérek, és „magasabb színvonalú” létesítményt szeretne a Szeged-Csanádi Egyházmegye.

„A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült.