„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok
120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium. Pedig az átadáskor az azóta menesztett Vitézy Dávid arról beszélt: a fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak.
Nettó 127 milliárd forintból újul meg egy közel 30 kilométer hosszú vasúti szakasz Békéscsaba és Lőkösháza között, így fajlagos költség tekintetében ez lesz Magyarország legdrágább vasúti beruházása. A munkát a Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. nyerte el. A vonalon három állomást korszerűsítenek, második vágány is épül, és a teljes villamos felsővezeték-hálózatot korszerűsítik. 2017-ben a kormány még csak nettó 79,4 milliárdot szánt a beruházásra.
Tavaly 33,7 milliárd forint volt a V-Híd Zrt. bevétele, most csak a Szeged-Röszke vasútból többet kereshetnek majd: Mészáros Lőrinc cége építheti a Lázár János álmodta Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát.
1,3 kilométer vágány 8,7 milliárd forintért: aranyárban épül a vasúti vonalszakasz Érden – legalábbis helyi ellenzéki politikusok szerint. A Legfőbb Ügyészség a budapesti rendőrség korrupcióellenes egységéhez helyezte át az ügyben tett feljelentést, a BRFK viszont hallgat az irat sorsáról.