A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.
Oknyomozó dokumentumfilm-sorozatot készített Gulyás Márton arról, hogyan ny kamupártok pénzlenyúlási akciójáról. Az első részt tegnap mutatták be, tanúsága szerint a 2018. áprilisi 8-i országgyűlési választásokon induló kamupártok majdnem felét a 90-es években aktív Magyarországi Zöld Párthoz és a képviselői költségtérítésekről szóló 2009-es népszavazással feltűnt Seres Máriához köthető kör mozgatta. A hat bemutatott párt 2,2 milliárd forintnyi állami támogatást vehetett fel és tüntethetett el.
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
Az Összefogás kamupárt meg sem közelítette a választáson az 1%-os küszöböt, ezért az elnöke és két alelnöke a saját vagyonával felel a kampányra felvett, 306 millió forintos állami támogatásért - ezt a Magyar Államkincstár válaszolta az RTL Klub Híradójának kérdésére.
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.
Ha nem több milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséről lenne szó, igazából nevetnénk a reakciókon, ahogy a kamupártok vezetői fogadták a kampánytámogatásaik elszámolását firtató kérdéseinket. Nézze végig a magyarázkodásaikat a lerázós sablonszövegtől a teljes önellentmondásig!
Kamupártok összességében milliárdos összegben kaptak támogatást a költségvetésből azzal a megkötéssel, hogy ha nem érik el a választáson az 1 százalékot, akkor a pártelnököknek a magánvagyonukból kell visszafizetniük a pénzt. Az Átlátszó 6 pártelnök érdekeltségeit vizsgálta meg: közös bennük, hogy a nevükön egyetlen cég sincs, nekik tehát ebből a forrásból biztosan nem lesznek százmillióik. Az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van valamilyen lefoglalható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek annyit, amelyből vissza tudják fizetni a százmilliós nagyságrendű támogatást. Ez viszont nem tűnik reálisnak.
A vasárnapi választás után már nem csak azt tudni, hogy a Fidesz-KNDP-nek valószínűleg újra kétharmados többsége lesz az országgyűlésben, hanem azt is, hogy a 23 országos listát állító párt egy jó részének semmilyen értékelhető eredményt nem sikerült elérnie.
Felfüggesztette Lendvai Bátor Zsolt (Tenni Akarás Mozgalom) képviselőjelölt mentelmi jogát pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – írja az MTI.
A beszámoló szerint Lendvai Bátor Zsoltot Hajdú-Bihar megye 3-as választókerületében vették nyilvántartásba képviselőjelöltként az április 8-ai országgyűlési választásra.
