language

Akták:

Paks II highlight_off

Intézmények:

Roszatom highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Roszatom

A Roszatom (oroszul: Росатом) az Oroszországi Föderáció atomenergetikai iparágát összefogó és felügyelő állami atomenergetikai konszern. (Wikipédia)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [57]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>

Brüsszel tényleg megvétózta a paksi bővítést

Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.

Brüsszel felfüggesztheti a paksi bővítést

Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi bővítésre. A BruxInfo úgy tudja, a testület csütörtökön hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, melyben felszólítja a paksi beruházást érintő, folyamatban lévő és tervezett beszerzések felfüggesztésére.

Beszállítói címért küzdenek Pakson a világcégek

Paks II. főberuházójának, a Roszatomnak kötelező pályázatot kiírnia az egyes beszerzésekre, a turbinasziget beszállítására például több világcég is versenybe szállhat. Az Alstom esélyét javítja, hogy közös vállalatban érdekelt a főberuházóval, s nagy súlyt fektet a helyi alvállalkozók foglalkoztatására.

Lázár megpróbálta, de nem tud igazat mondani

Hiába ígérte korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter a titkosítás feloldását, az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) által elkaszált paksi fűtőanyag-beszerzési szerződés tartalmát a közvélemény továbbra sem ismerheti meg. A kormány ugyanis ragaszkodik hozzá, hogy az ESA kezelje titkosan az ügyről szóló határozatát, így viszont sosem tudjuk meg, mit kifogásolt Brüsszel az oroszokkal kötött eredeti megállapodásban.

Blokkolja a paksi bővítést az EU

Nem fogadta el az Európai Bizottság az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában a Roszatomnak monopóliumot biztosító szerződést – nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő. A politikus szerint patthelyzet alakult ki, a feloldása az orosz fél jóindulatán múlik, ráadásul az adott erőműtípushoz más cégeknek nincs fűtőelemük. Giró-Szász András cáfolta, Navracsics Tibor viszont megerősítette, hogy az EB blokkolja a bővítést.

Paks2: titok az európai bizottsági döntés

Továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amelyben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetéről mondtak ítéletet. Ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását.

Paks: az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.
Találatok: [57]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>