K-Monitor Adatbázis

A Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában az élet minden területét megszállta, írja az osztrák lap.

Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal – közölte a rendőrség. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók.

Ez derül ki a Niedermüller-bizottság zárójelentéséből.

A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán. A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál. Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni. A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk a közpénzmilliókat. Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre.

Strómanok vezette kamucégekkel pályázott egy férfi, aki egymilliárdra húzta le a vállalkozásfejlesztési programot. A gyanúsítottra és társaira, akik ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoznak, a NAV bevetési egysége csapott le. A nyomozók ingatlanokat zároltak, autókat, készpénzt foglaltak le, a rajtaütésről készült felvételeken fegyvernek tűnő tárgyak is előkerülnek a páncélszekrényekből.

Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával.

Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.

Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.

Pályafutása bővelkedik meglepő húzásokban és fordulatokban. Többnyire úgy tűnt, hogy Jászai Gellért csak a végrehajtója volt a nagyívű beruházásoknak, ám az máig nem derült ki, kik állhattak ezek mögött. Egyik nagy bukása után évekig külföldön dolgozott, de ma már ő a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb irányítója.