K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.

A 24.hu információja szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) két olyan kutató miatt változtatta meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2020-ra szóló támogatási listáját, akik nyíltan kiálltak az Orbán-kormány tudománypolitikai lépései mellett, és szerepet vállaltak azokban a testületekben, amelyek az MTA kutatóhálózatának „einstandolása” után álltak fel.

Egy hatalmas alapítványba pakolná a kormány az MTA intézeteit, ám gyanús, hogy ezzel csupán az akadémiai vagyonra akarják rátenni a kezüket.

Hiába döntöttek a támogatandó tudományos projektek listájáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban, nem hirdethetnek eredményt a többhónapos, szakértői értékeleseken alapuló pályázati szakasz után, mert Palkovics László arról tájékoztatta az érintetteket: az ő igenje nélkül nem köthetnek megállapodásokat. Majd 11 milliárd forintnyi kutatási pénz kiosztását stoppolják, noha a folyamatot a hivatal vezetőjeként még Pálinkás József egykori fideszes oktatási miniszter, korábbi MTA-elnök felügyelte. A tárca szerint rutineljárásról van szó.

Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.

Nagyon úgy fest, mintha direkt Paczolay Péterre, az Alkotmánybíróság volt elnökére és Magyarország egykori római nagykövetére szabták volna azt a kutatóműhelyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelynek az intézmény az Európai Unió pénzéből 80 millió forintot ítélt meg.

Paczolay Péter egykori római nagykövetet, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Köztársasági Elnöki Hivatal volt vezetőjét az uniós Emberi Jogok Bíróságába javasolta nemrég a magyar kormány, be is tették gond nélkül. Ami önmagában érdekes volt, elvégre a pozíciót nyílt pályázaton pályáztatni kellett volna, de nálunk inkább csak jelölt a kormány.

A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány hiánypótlásra szólította fel a John Henry Newman Oktatási Központ Nonprofit Kft.-t „Az argentin szuverén adósság kezelésének alternatív módszertana és annak tanulságai a magyar párhuzamok tükrében” című kutatási projekttel – írja keddi közleményében az MNB alapítványa.

Tudtuk nélkül írhatta rá a kutatók neveit az MNB-alapítványhoz benyújtott pályázatra a John Henry Newman központos áldoktor. A PADA-hoz benyújtott, argentin adósságkezelés Magyarország számára érdekes tanulságairól szóló kutatási terven öt ember neve szerepel, ebből egy a félresikerült projektről szóló cikkünk megjelenése után jelezte az Indexnek: nem is hallott a kutatásról, és nem járult hozzá, hogy kutatásvezetőként tüntessék fel a pályázaton.