K-Monitor Adatbázis

A Tolna megyei, mintegy kilencezres lélekszámú Tamási önkormányzata már korábban is kereszttűzbe került az uniós pályázati pénzek felhasználása miatt: két büntető­­eljárás már folyamatban van. Most újabb kérdések merültek fel: számos dokumentum jutott el lapunkhoz több száz milliónyi uniós pénz nem rendeltetésszerű felhasználásáról, munkahelyet biztosító gerendaházról, amely megépülése óta a helyi tornatanár otthona, gazdaságfejlesztési céllal a helyi termelőknek felújított boltról súlyosan túlárazott tételekkel, de hallottunk egy Tamásiban sosem látott lánctalpas kotrógép beszerzéséről is. Odautaztunk, hogy személyesen is reagáljanak a település vezetői. Nem akaródzott nekik.

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.

Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnöke csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az „egyetemek gyilkolása és a civilek csillagozása mellett” nem kapott elég figyelmet, hogy az unió ellenőrei rendkívül súlyos visszaélések gyanúját vetették fel az NKE-nél.

Az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerére kapott 18 milliárd forint visszafizetését helyezheti kilátásba az EU: Brüsszelben durva hibákat találtak a magyar projektnél. Külön kínossá teszi a történetet, hogy ezt a rendszert azóta a kormány kidobta az ablakon, és egy másikat fejlesztett ki. Pár éve a magyar állam kivásárlással szerezte meg az informatikai szoftvert kidolgozó céget. A vállalkozás egyik tulajdonosa a szerződéskötés utáni napokban meghalt.

A Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése sem annyiba kerül, mint amennyiről korábban szó volt.

Miközben a CEU-t vélt, illetve erősen eltúlzott szabálytalanságokra hivatkozva lehetetlenítené el a kormány, azt nem veri nagy dobra, hogy eközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik projektje miatt komolyan fájhat a feje nemcsak az intézménynek, hanem a kabinetnek is. A brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak, amelyeket a magyar fél az unióval akarna kifizettetni.

Az Európai Bizottság szerint keményen túlárazták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) uniós forrásból történő fejlesztését, olyasmire is lehívtak támogatást, ami nem kapcsolódott szorosan a projekthez.

Messze megelőzünk mindenkit az uniós pályázatok gyors kiírásában és a források időarányos lekötésében. A rohamtempó erőltetése helyett azonban inkább a támogatások felhasználásának hatékonyabbá tételére és a korrupciós elemek megszüntetésére kellene törekedni.

Több milliós kár érhetett négy Volán-társaságot, mert a listaárnál drágábban vásároltak autót a vállalatvezetőknek. A 2014-es meghívásos pályázaton az ajánlatok között néhány tízezres különbség volt. A Célpont felkereste az érintetteket, akik azt állították, hogy nem emlékeznek a két évvel ezelőtti ügyre. A gyanús beszerzést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is vizsgálta, de hibát nem találtak.

Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?