language

Személyek:

Papcsák Ferenc highlight_off

Akták:

Városliget beépítése highlight_off

Papcsák Ferenc

Papcsák Ferenc (Nyíregyháza, 1966. február 19. –) magyar ügyvéd, politikus. 2002 és 2006 között, valamint 2010-től fideszes országgyűlési képviselő. 2010 júniusa és novembere között elszámoltatási biztos. 2010 októberétől 2014 októberéig Zugló polgármestere volt. Az utóbbi időben ügyvédként állami megbízásokat nyer el.

Városliget beépítése

Városliget beépítése

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Fidesz-közeli cég miatt nem bontható a Petőfi Csarnok

Alkudozik a bérlő a kártérítésen, ezért nem kezdődhet el a Petőfi Csarnok bontása. A kormány által támogatott nagyberuházást nem a környezetvédők, hanem egy Fidesz-közeli cég akadályozza.

Lovasszobrot minden Fidesz-kádernek!

Nyílt fórumot tartott a hétvégén a városligeti Kertemben az LMP, hogy kiderülhessen, a hozzáértők szerint kellenek-e új múzeumok a Városligetbe. Mint kiderült, a ligeti múzeumprojekt támogatói nem csak tisztességes eszközöket használnak a beruházás megkedveltetésére.

Jól értesült nagy nyertesek a Városligetben

Nyertesei is lehetnek a Városliget átépítésének. Azok legalábbis, akik jó előre biztosították helyüket a beruházás szereplői között.
Találatok: [4]  Oldalak:   1