„Létezett együttműködés Schmitt Pál és Nikolaj Georgiev sporttörténész között” – mondta a Magyar Hírlapnak a bolgár férfi lánya. Tegnap a Népszava először még azt idézte Malina Georgievától, hogy „Apám semmilyen módon nem állt közeli viszonyban Schmitt úrral”. A lap internetes oldalán délután ez már így hangzott: „Az lehetséges, hogy volt, amit édesapám és Schmitt úr megbeszélt, hiszen ismerték egymást. Schmitt úr ugyanis a NOB Végrehajtó Bizottságának tagja volt, édesapám pedig ott dolgozott.”
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
Hivatalos nyilatkozatot tett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a plágiummal gyanúsított Schmitt Pál köztársasági elnök ügyében - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI Hírcentrumot.
A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak.
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja szerint nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját.
A Testnevelési Egyetem környékén kérdeztünk járókelőket arról, mit szólnak ahhoz, hogy Schmitt Pál államfő doktori disszertációja súlyosan plágiumgyanús.
A fokozatot kiadó egyetemre, illetve az államfőt jelölő pártra, a kormányra és a Köztársasági Elnöki Hivatalra vet rossz fényt Schmitt Pál plágiumügye – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori diplomata. Szerinte már minden nagykövet lejelentette országának az esetet, Schmitt dossziéjában már mindenhol ott a bejegyzés a botrányról.
Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.
Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
