Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban "e fölött áll", sérthetetlen. A miniszterelnök pénteken az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen.
Nem akar lemondani pozíciójáról, inkább küzdene a maradásért Schmitt Pál - az [origo] több forrásból származó információi szerint ezzel szembesítette a plágiumbotrányba keveredett államfő a miniszterelnököt.
Orbán Viktor péntek délután egy nyilvános rendezvényt követően ismét megismételte a csütörtökön és a péntek reggeli rádióinterjújában elhangzottakat, ami szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. "Döntéseit lehet bírálni, a személye szerintem e fölött áll" - tette hozzá titokzatosan a miniszterelnök. Arra a kérdésre, csalt-e Schmitt, a kormányfő azt mondta, még a kérdés "föltételést sem tartja indokoltnak".
Prof. Dr. Klaus Heinemann, akinek a munkájából 17 oldal szó szerinti fordításban szerepel Schmitt Pál doktori disszertációjában, péntek déután reagált a Schmitt-doktorit vizsgáló tényfeltáró bizottság véleményére.
Az, hogy a köztársasági elnök „nem távozik nagy sebességgel”, mind az államfői intézmény, mind az őt jelölők megítélését rontja – mondta Lakner Zoltán politológus a hvg.hu-nak. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint ugyanakkor érthető a megfontoltság, mert egy távozó politikus utolsó beszédére mindenki emlékezni fog, azt jól elő kell készíteni.
A magyar tudományos szféra, amely a Kádár-korszakban játékteret kapott a hatalomtól, még mindig elhiszi, szellemi vezető szerepe nélkülözhetetlen az ország működtetéséhez, és mindent megtesz ennek a látszatnak a fenntartásáért. A plágiumügy pedig ennek a remekül felépített kényelmes rendszernek az összeomlásával fenyeget.
A nemzetközi sajtó a lemondást várja, és rendre mérvadó párhuzamként hivatkozik Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter tavalyi kálváriájára.
Schmitt Pál lehet a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, aki nem tölti ki mandátumát, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta húsz éve szerzett doktori címétől.