K-Monitor Adatbázis

Kedden a Legfelsõbb Bíróság is úgy döntött, hogy a Mátrai Erõmû 1995-ös eladásáról kötött szerzõdés titkos melléklete közérdekû adat.

Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba.

Kocsis István, az MVM vezérigazgatója sajnálja, hogy nem épült meg az RWE-nek odaígért két új ligniterőmű. Az akkor még az ÁPV-nél dolgozó vezető írta alá erről a szerződést 1995-ben, amelyet az Orbán-kormány felmondott, és az állam 30 millió dollárt bukott ezen.

Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat.

Tegnap hozta nyilvánosságra az Index hírportál azt a hatpontos titkos szerződést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Mátrai Erőművet megvásárló RWE német energetikai cég között köttetett 1995-ben.

Jogerősen is közérdekű adatnak minősítette a bíróság a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű privatizációs szerződéseit. Ezekbe a Manager Magazin volt újságírója akart belenézni, de az érintettek titkolóztak.

Az MVM vezérigazgatójának szinte mindenhez köze volt, ami a rendszerváltás óta a magyar iparban történt. Ő szervezte az energetikai szektor privatizációját, Csányi Sándor üzlettársa és barátja, volt MDF-es, és nevezték már az MSZP titkos adujának is.