language

Kulcsszavak:

privatizáció highlight_off

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [21]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Duplán fizethet Simicska

Bárki vásárolja meg a nagyobb cégek által bérelt földeket az állami földértékesítési programban, várhatóan piaci árat fog kikötni a mostani használónak. Erre a szerződés aláírásától számítva kétévente lehetősége van.

Októberben indulhat a földprivatizáció

Várhatóan októberben kezdődhet a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre; a liciteket az idén december 31-ig be is kell fejezni - mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke egy szakmai háttérbeszélgetésen.

Orbán: a korrupció elleni küzdelem nem mérlegelés kérdése

A kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, a korrupció nem mérlegelhető dolog - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő az azonnali kérdések órájában arról is beszámolt, hogy aláírta az állami földek értékesítéséről szóló kormányrendeletet.

Földprivatizáció: Brüsszel figyelni fog

Brüsszel nem akadályozza meg a magyar földprivatizációt, de garantálni akarja, hogy az az uniós joggal összhangban történik, az Európai Bizottság ezért élénk figyelemmel kíséri a napokban bejelentett javaslatot. A MOSZ felháborítónak tartja a privatizációs programot, a termelői szervezet szerint ráadásul az évtizedekig tartó bérletek miatt a vevőnek nem is kell semmi kézzelfoghatót vállalnia – a spekuláció tehát nincs kizárva.

Jöhet a nagy földprivatizáció

Az állam 240 milliárdos bevételt szerezhet a földprivatizációból, amelynek tervéről a kormány tegnap tárgyalt. A MOSZ szerint így sok új tulajdonos viszont gyakorlatilag ingyen juthat majd olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fog megművelni, hiszen hosszú távú bérleti szerződések kötik. Ángyán József úgy véli, a földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei és rokonaik juthatnak jelentős területekhez, miközben eltűnnek a nagybirtokosok térképéről.

Budai Gyula tévedett az összeadásnál

Közel ezer milliárd forintos lehet az az állami teher, amelyet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malévet felszámolják – jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos.

Bokros kiállt a cukoripari privatizáció mellett

Kiállt a magyar cukorgyárak privatizációja mellett, azt szükségesnek tartotta Bokros Lajos, az egykori Állami Vagyon Ügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának (IT) tagja, volt pénzügyminiszter pénteken Budapesten a cukoripar magánosítását vizsgáló országgyűlési bizottság előtt.
Találatok: [21]  Oldalak:   1 2 3   >  >>