language

Intézmények:

Quaestor Értékpapír Zrt. highlight_off

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [8]  Oldalak:   1

Előzetes letartóztatásban maradnak a Quaestor-ügy gyanúsítottjai

Mégis előzetes letartóztatásban marad a Quaestor-ügy három gyanúsítottja, mert a Fővárosi Törvényszék kedden másodfokon, jogerősen megváltoztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi, házi őrizetet elrendelő végzését.

Quaestor-kártalanítás: Eláll a korábban indított perektől a felszámoló

A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., amely a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolója, honlapján közölte: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerint a felszámolónak meg kell vizsgálnia a felszámolást közvetlenül megelőző időszakot.

Mérleghamisítók

Két-három hónappal azelőtt, hogy csődbe mentek volna, gyakorlatilag semmi jele nem volt annak, hogy a botrányos brókercégek nehézségekkel küzdenek. Sőt, a mérlegek és az eredménykimutatások alapján kifejezetten jól ment nekik.

Jól ment a brókerbotrány cégeinek

A jegybank Aranykönyve szerint kifejezetten jól ment tavaly a botrányokban érintett brókercégeknek. A Buda-Cash története legnagyobb nyereségét vágta zsebre, a Quaestornak a saját tőkéje, a Hungáriának a mérlegfőösszege duplázódott meg.

Quaestor: Lutrivá vált a kártalanítás

Van olyan Quaestor-ügyfél, aki a Beva-kártalanítás során a befektetett pénze több mint háromnegyedét is visszakapja, és olyan is lesz, aki alig néhány forintot, sőt semmit sem kap, mert azzal értékpapírral, amelyet vásárolt, nem csaltak olyan sokat.

175 milliárd forintba kerül a brókerbotrány

Összesen 212 milliárd forinttal tartozik a Quaestor a kötvényeseknek, ebből 154 milliárd forint fiktív kötvényt fizetne ki a Beva. A Buda-Cash, illetve a Hungária esetében nagyságrenddel kisebb összeget különítettek el.

Szakma helyett politika

Úgy tűnik, az ellenzéki képviselők is a brókerek pártján állnak – ez a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőhöz köthető megállapítás nagyjából mindent elmond arról, ahogy az Országgyűlés és a kormányzat a brókercégek körül kialakult helyzetet kezeli. A kormánypárti politikus ezt a velős következtetést azután vonta le, hogy az ellenzéki képviselők nemleges szavazatain – illetve a Jobbik tartózkodásán – elcsúszott a pénzügyi közvetítő rendszer szigorúbb felügyeletéről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslat a múlt héten.

Brókersorsok botrány után

Nemcsak a bedőlt brókercégek ügyfelei kerültek nehéz helyzetbe, de a társaságok dolgozóinak elhelyezkedése sem megy könnyen. Sok helyen szóba sem állnak velük, többen kiábrándultak és elhagyták a szakmát.
Találatok: [8]  Oldalak:   1