K-Monitor Adatbázis

A vállalkozó, aki saját állítása szerint apósa támogatása nélkül is ugyanott tartana, ahol most, pár év alatt építette fel szállodabirodalmát. Állami milliárdok itt, állami százmilliók ott, de Mészáros Lőrinc neve is feltűnik a nagy építkezésben.

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

A Central European Opportunity Magántőkealap ingatlanhasznosításra megalapította a SOF-24 Kft.-t, amely a korábbi hírek alapján a pesti Duna-korzó 1982-ben épített szállodájának felújításáért lesz felelős.

A halmajugraiaknak nemigen maradt beleszólása a gyárépítésbe, és valószínűleg adófizetői pénzzel is megtolja a kormány a beruházást.

Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

A HVG érdeklődésére a BDPST Group arra emlékeztetett, hogy még a Diófa Alapkezelő sem az övé, nemhogy a Kopaszi Gát Kft.

Eljutottunk oda, hogy szabad szemmel is jól látható szeletet hasítanak ki maguknak a hazai építőiparból a kormányközeli vállalkozók érdekeltségei. Egy olyan ágazatról beszélünk, amelyben éves szinten lassan 6000 milliárd forint bevételt termelnek a cégek, és ennek az összegnek legalább a nyolcada olyan üzletembereknél landol, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal.

Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ.