K-Monitor Adatbázis

2008 közepén az akkor kormányzó Gyurcsány Ferenc küldte el. Ennek valós okai máig tisztázatlanok, de a szocialista miniszterelnökhöz állítólag az MVM-vezér egyre szélesebb körű jobboldali kapcsolatairól jutottak el hírek. MVM-es távoztát követően a fővárosi irányítású BKV vezetője lehetett, ahonnan sem a – jogerős elmarasztalással valóban meg nem erősített – MVM körüli botrányok, sem a kormányváltás vihara nem mozdította el.

Információink szerint a rendőrség nyomozást indított az elmúlt egy évben a BKV-nál kötött egyes szerződések miatt, hűtlen kezelés gyanújával.

Az állami MVM 80 százalékban készül beszállni egy új lignitalapú erőmű építésébe. A WWF szerint a konstrukció csak a társtulajdonos német cégnek lesz jó.

"A tisztességes munka becsületére neveltek, sem nem liberális, sem nem konzervatív szellemben" - árulja el megújulási készségének egyik titkát az 56 éves új BKV-vezér.

Kedden a Legfelsõbb Bíróság is úgy döntött, hogy a Mátrai Erõmû 1995-ös eladásáról kötött szerzõdés titkos melléklete közérdekû adat.

Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba.

Kocsis István az árampiac mindegyik oldalán dolgozott már vezető beosztásban. Az ÁPV vezérigazgató-helyetteseként ő felelt többek között az energetikai szektor privatizációjáért. 1997-ben innen távozott az RWE német energetikai céghez.

Kocsis István, az MVM vezérigazgatója sajnálja, hogy nem épült meg az RWE-nek odaígért két új ligniterőmű. Az akkor még az ÁPV-nél dolgozó vezető írta alá erről a szerződést 1995-ben, amelyet az Orbán-kormány felmondott, és az állam 30 millió dollárt bukott ezen.

Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat.

Tegnap hozta nyilvánosságra az Index hírportál azt a hatpontos titkos szerződést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Mátrai Erőművet megvásárló RWE német energetikai cég között köttetett 1995-ben.