Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.
Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése.
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.
Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a gödi Samsung gyárat, egyben a település halálos ítéletét is kimondja.
A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.
Tizenkét éves börtönbüntetés kiszabását kérte a dél-koreai ügyészség hétfőn Li Dzse Jongra, a Samsung-csoportot ténylegesen irányító alelnökre, aki a vád szerint fontos szerepet játszott a Dél-Korea volt elnökéhez köthető korrupciós botrányban.
Letartóztatási parancsot kértek a dél-koreai ügyészek az ország megbuktatott elnöke, Pak Gunhje ellen. Pakot az ellene felhozott korrupciós vádak miatt váltották le márciusban, de az ügyészség most hatalmával való visszaélés és államtitoksértés miatt is vádat emelhet ellene.
Vádat fognak emelni Jay Y. Lee ellen korrupció és négy más bűncselekmény miatt, jelentették be kedden a dél-koreai ügyészek. Lee-t február 17-én tartóztatták le, de akkor még nem emeltek ellene vádat, bár már akkor sikkasztással, hamis tanúzással, vagyona elrejtésével, illegális tevékenységből származó nyeresége elrejtésével és vesztegetéssel gyanúsították.
A dél-koreai hatóságok letartóztatták a Samsung konglomerátum alelnökét és örökösét, Li Dzsejongot, akit azzal vádolnak, hogy megpróbálta megvesztegetni Pak Gunhje koreai elnököt. Ahogy arról már korábban írtunk, a Samsung nagy adományokat adott a korrupciós botrányba keveredett elnök bizalmasának, Csve Szunsilnak és alapítványainak, aki a vádak szerint aztán a pénz egy részét tovább csorgatta az államfőnek.
Egy hónappal az ügyészség első letartóztatási kérelme, és négy nappal a Samsung-csoportot édesapja lebetegedése óta ténylegesen irányító Jay Y. Lee 15 órás ügyészségi kihallgatása után a dél-koreai bíróság jóváhagyta a cégcsoport alelnökének letartóztatását.
Több gyártó jogsértően fogott össze, amikor a színes televízió képcsövek árát közvetlenül és közvetetten rögzítették, a vevőket és piacokat felosztották, a kapacitásokat korlátozták, valamint az árakra, termelésre, értékesítésre vonatkozó nem nyilvános stratégiai információkat megosztották. A GVH összesen 303 millió forintnyi bírságot szabott ki.
