K-Monitor Adatbázis

Spéder Zoltán 2016 nyarán váratlanul megvált cégbirodalmának javától, amit többek között a politikai elit segítségével épített ki 2010 óta. Az elmúlt néhány évben hatalmas lehetőségeket kapott a kormányzati köröktől, amit sokan a Fidesz alapítóihoz fűződő baráti kapcsolatnak tudnak be - Lázár János többször nyíltan barátjának nevezte.

Orbán Viktor már 2016 elején üzent az FHB-nak egyes nem tetsző üzletei miatt, majd nyáron indult teljes lejárató hadjárat a kormánypárti médiában. (Ezzel kapcsolatban Spéder 2018-ban pert nyert a TV2-vel szemben egy hírhedt Tények-riport miatt – a bíróság 4,5 millió forintos sérelemdíjat ítélt meg jó hírnév sérelme, illetve magánélethez és a magántitok védelméhez fűződő jogainak megsértése miatt.) Spéder 2016 augusztus végétől vált meg folyamatosan ingatlan, informatikai és pénzügyi érdekeltségeitől - többek közt az FHB Banktól, lemondott annak vezetéséről, embereit pedig kiszorították a Magyar Posta és takarékszövetkezetek vezetéséből. Papíron ekkorra már csak a sajtója maradt meg, a többek között az Index.hu-t is kiadó CEMP révén, 2018 szeptemberében azonban ezt az érdekeltségét is eladta.

Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen többek között hűtlen kezelés és csalás miatt indítottak eljárásokat. Polt Péter legfőbb ügyész nyilatkozatából kiderül, hogy legalább öt szálon tart a nyomozás Spéder érdekeltségei ellen: többek közt az FHB rejtélyes kötvénykibocsátása és a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében is. Polt Péter arról is beszámolt, hogy a fenti ügyeket egyben kezelik, de eljárást folytat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is a nem FHB-hez kötődő Spéder érdekeltségeknél. Képviselői kérdésre a Legfőbb Ügyész 2018. júniusában ezt válaszolta a nyomozás állását firtató kérdésre: 

“A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán 01000-1550/2016. bűnügyi számon indult nyomozás folyamatban van, annak a határidejét utolsó ízben a Legfőbb Ügyészség 2018 . augusztus 21 . napjáig hosszabbította meg. A folyamatban lévő nyomozás nyilvánosan működő részvénytársaság által bennfentes információ felhasználásával saját részvény megvásárlására kötött tőzsdei ügylet; a cég által saját részvényre, mások tőkebefektetési szándékának a befolyásolása végett bonyolított tőzsdei adásvételi ügylet; továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság által a leányvállalatán keresztül intézett, más gazdasági társaság üzletrész-, illetve részvénytulajdonának a valós piaci értékénél magasabb vételáron történt megszerzését eredményező két adásvételi szerződés vizsgálatára terjed ki. A nyomozás adatai szerint az utóbb említett adásvételi szerződések kapcsán felvetődő vagyoni hátrány az 500.000.000,- forintot mindkét esetben meghaladja. A nyomozó hatóság 2018. március 28 . napját követően okirati bizonyítékok beszerzése végett bocsátott ki megkeresést. Az ügyben érintett gazdasági társaságok tagjainak és vezető tisztségviselőinek a tanúkénti kihallgatására az eddigiekben nem került sor. Az ügyben a nyomozás határidejének a meghosszabbítását további nyomozási cselekmények, így okiratok beszerzésének a szükségessége indokolta.”

(kép forrása)

A pécsi Zsolnay-gyár korábban megmentőként ünnepelt szír-svájci többségi tulajdonosa, Bachar Najari szerint egy fideszes érdekkör el akarta venni tőle a porcelánmanufaktúrát. A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár körül. 2016 áprilisában a NAV szállt ki a Zsolnayhoz, és azt közölte az adóhivatal, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást. A pécsi önkormányzat erre egy közleményben úgy reagált, hogy “mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink”, és talán végre megérti mindenki, hogy miért volt szükség a gyár védettség alá helyezésére.Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét, és innentől kezdve felgyorsultak az események.

Azonban hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. (forrás: Átlátszó.hu)

2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft-ben kezdtek dolgozni. Így noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. 2018-ban a jogerős ítélet is megszületett, miszerint kártérítést kell fizetnie a 117 dolgozónak, összesen 20 millió forintot.