Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.
Akár az enyészeté is lehet a stadionfejlesztési program egyik első projektjébe még 2012-ben bekerülő szigetszentmiklósi aréna, amelyet mintegy 3,5 milliárd forintból építettek volna fel, és nemcsak modern formavilágú, hanem környezettudatos is lett volna. Lehangoló látvány fogadott minket, amikor a Budapesthez közeli városban jártunk: kiderült, hogy a kivitelező épp a múlt héten vitte el utolsó daruját a területről. A műfüves pálya és a parkoló elkészült, ám a többi munkát félbehagyták, vagy el sem kezdték. Még láthatók az ingatlan területén az otthagyott építési anyagok, ugyanakkor a bámészkodókat biztonsági őr szólítja fel a távozásra. Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) is az üggyel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem érkezett meg a válasz.
Egyre inkább a 2018-as országgyűlési választás kampányának egyik fő témájává válik az Orbán-kormány stadionfejlesztési programja. Amíg a kabinet kitart a beruházások mellett, az ellenzék véleménye egyöntetű: befejezni, a forrásokat máshová csoportosítani. Muszbek Mihály szerint ugyanolyan elfogult a kormányváltásra készülő pártok véleménye a stadionfejlesztésekről, mint a hatalmon lévők ágálása a menekültkérdésben. – Tudomásul kell venni, hogy a kormány ezt a kérdést erőből, a nemzetközi trendeket figyelmen kívül hagyva hajtja végre, de ennek tudatában is kijelenthető, hogy demagógia a már meglévő és épülő stadionokat a kórházi ágyakkal és a lélegeztetőgépek számával összevetni – közölte a sportközgazdász.
Több stadion is épül jelenleg Magyarországon, néhány helyen hamarosan át is adják majd az arénákat, csak az a gond, hogy senki sem akarja azokat üzemeltetni.
Rárepültek a sportberuházásokra a kazincbarcikai csapatok és egyesületek. Az önkormányzat pedig annyira partner, hogy a helyiek új buszok helyett is sportcsarnokokat kapnak.
A Kiss - Rigó László püspöknek szánt újabb 20 milliárdot Lázár János miniszter ígérte be. Kétmilliárd forintot kapott a Szeged - Csanádi egyházmegye a Dóm térre, ahol a látogatóközpontban luxuséttermet is nyitott a püspökség. Majd újabb tízmilliárdot költhet az egyházmegye a stadionjára és az ifjúsági központra. Az újabb összegről is döntött a kormány. Nem csoda, ha a vásárhelyi plébános hálás.
Decemberben tízmilliárd forintos nyíregyházi stadionfejlesztésről döntött a kormány, de ennél sokkal többe kerül az új stadion. A létesítményből kikerülő atlétáknak ugyanis milliárdokból építhetnek új otthont a városban. Nyíregyházán több sportfejlesztés is fut egyszerre, talán nem véletlenül: Szabó Tünde sportállamtitkár lesz a Fidesz jelöltje a városban a tavaszi országgyűlési választásokon.
Szombathelyen még mindig nincs üzemeltetője a 15 milliárdból épített, tavaly novemberben átadott futballstadionnak és sportkomplexumnak. A piacot a jelek szerint nem érdekli a lehetőség, a város kormányzati támogatásban vagy a tao-rendszerben reménykedik. Utóbbiban hiába. Nem úgy a kormányban, amelytől máris 250 millió forintos „üzemeltetési segítséget” kér. Ez a példa is mutatja: idehaza akár üzleti katasztrófához is vezethetnek az új stadionok.
Együttesen 15 milliárd forintos beruházással, a Modern városok program keretében kezdődhet meg egy multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas új uszoda építése Nagykanizsán – jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken sajtótájékoztatón a zalai városban. A város fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a kormánnyal kötött megállapodás révén soha nem látott léptékű fejlesztés valósulhat meg a városban európai uniós és hazai források felhasználásával. A két beruházás “történelmi jelentőségű” Nagykanizsa életében, mert ezeket az évtizedek óta tervezett létesítményeket saját forrásból nem tudták volna megvalósítani – fogalmazott Cseresnyés Péter.
A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.
