A Fidesz és a KDNP mellett a komplett MSZP frakció is megszavazta a kormány rapid törvénymódosítását, amely titkosítja az adókedvezmények nyilvánosságát.
Az utóbbi 5 évben több mint 21 milliárd forintot szánt az állam a futballcsapatok támogatására. A legnagyobb nyertes "természetesen" a Felcsút. Orbán Viktor kedvenc falujának csapata ez idő alatt 11 milliárdot zsebelt be csak az MLSZ-től. További érdekesség, hogy a legtöbb támogatást elnyerő csapatok jó részének valamilyen módon köze van a Fidesz-kormányhoz. Így kaphatott több mint egymilliárdot Seszták Miklós Kisvárdája, vagy Tállai András csapata, a Mezőkövesd. A klubok a pénz mellett stadionokat is kapnak, kaptak - szintén az állam kontójára.
Az év első felében sem tétlenkedett az ország talán legsikeresebb gázszerelője, Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátja a közelmúltban fociklubot, cégeket és szállodákat vásárolt. Cégeiből több milliárd forintos osztalékot vett fel, egyes számítások szerint 2015-ben naponta csaknem 10 millió forinttal gazdagodott. Ennek alapján a felcsúti selfmade man kéthónapos nyári szabadsága alatt is legalább félmilliárd forinttal lesz gazdagabb.
A 2014-ben átadott felcsúti futballstadion, a Pancho Aréna 3,8 milliárd forintba került, ebből 2,7 volt a közpénztámogatás a társasági adókedvezmény (tao) sporttámogatási rendszerén keresztül. A miniszterelnök kertje végébe épült, a falu népessége kétszeresének befogadására alkalmas csodán, a kisvasúton meg a többi idétlenségen kínunkban már jó ideje csak nevetgélni bírunk. Mintha Pomádé király egy komplett új ruhatárat vásárolt volna magának.
Átnéztük a vonatkozó közbeszerzéseket és 60 milliárd forintnyi, stadionfejlesztésekhez kötődő megbízást találtunk. Nem meglepő, hogy a nagy nyertesek között tolonganak az Orbán-rendszerhez szorosan kötődő vállalkozások.
Egy adatigénylésre kapott válaszban az NFM kertelt és az eddig hangoztatott 11 milliárd helyett 14,728 milliárd forintban jelölte meg a székesfehérvári Sóstói Stadion építésének költségeit. Garancsi István klubjának otthonára az eredeti tervek szerint 9 milliárd forintot költött volna a kormány. A bontás a végéhez közeledik, hamarosan az is kiderül, ki építheti az új 14 ezres stadiont.
A jelek szerint Kecskemét lesz a harmadik város, amelyik bukja a stadionfejlesztést. Egy közgyűlési kérdésre adott válaszban Szemereyné Pataki Klaudia polgármester azt mondta, 80 százalék, hogy nem valósul meg a tervezett fejlesztés. Eredetileg 800 millió forint, a legutóbbi állapot szerint 560 millió forint állami támogatás ment volna a jelenleg megyei I. osztályú csapat pályájára. Maradtak a látványtervek 60 millió forintért, 140 millió forintot vissza kell fizetnie a városnak. Mégsem marad stadionfejlesztés nélkül a környék: a harminc kilométerre fekvő Tiszakécskén 1,5 milliárd forintot költenek a Duna Aszfalt nevét viselő, szintén megyei I.-es futballcsapat otthonára.
Egy háromszereplős konzorcium végzi az új paksi stadion pályájának építését, nettó százmillió forintért. 2017 őszére 4500 fős, nemzetközi meccsekre is alkalmas otthona lesz a Paksnak, 1,4 milliárd forintból, úgy, hogy az önkormányzat is részt vállal a költségekből. Két éve még meg akarta fojtani a helyi focit az Orbán-rendszer.