K-Monitor Adatbázis

Az Alba Arénát már 2009-ben beígérték, akkor azt mondták, 2013-ra elkészül. Nem készült, és az első becsléshez képest most több mint 10 milliárd forintot drágult.

Elképesztő összeg áramlott 2014 és 2017 között a kiemelt fővárosi sportegyesületekhez. A pénz forrása közvetlenül vagy közvetve, de a magyar költségvetés.

Azért nem sért törvényt a Pénzügyminisztérium, mert nem tart be egy másik jogszabályt. Legalábbis ezzel az indoklással állították le a tao-nyomozást.

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.

Jó évük lehet az amatőr focikluboknak is, hiszen idén már jóval több TAO-t kérhetnek egyes sportszerek beszerzésére.

Egy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt a helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.

A Fradin kívül más csapat nem igazán jut érdemi bevételhez a jegyeladásokból, Felcsúton például többet költenek a nézőkre, mint amennyit a belépőkért kapnak.

A tavaly fél évet a másodosztályban töltő Felcsút hatvanszor annyi szponzori pénzt kapott, mint az élvonalban ötödik helyen záró Paks.

2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és a milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.

Az elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.