Schmitt Pál lehet a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, aki nem tölti ki mandátumát, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta húsz éve szerzett doktori címétől.
Sajátos pechsorozat vezetett oda, hogy pont annak a néhány tucat embernek kellett döntenie a Schmitt Pál neve elé biggyesztett két betűről, következésképpen Orbán Viktor országának elkövetkező két évéről, aki a Semmelweis Egyetem doktori tanácsában és szenátusában ül.
Az államfőt akarata ellenére szinte lehetetlen eltávolítani. Megbízatása ugyanis az alaptörvény szerint csak kivételes esetekben, így a megbízatási idejének lejártával, halálával és lemondásával szűnik meg.
A Köztársasági Elnöki Hivatal arról tájékoztatott: Schmitt Pál köztársasági elnök lemondta részvételét péntekre meghirdetett programjain. A Sándor-palotánál LMP-s aktivistagárda várakozik – jelentette a Hír TV tudósítója a helyszínről.
Pénteken 10 óra körül Dorosz Dávid országgyűlési képviselő több LMP-s és - elmondásuk szerint - nem a párthoz tartozó aktivista társaságában elzárta a Sándor-palota főbejáratát.
A Schmitt-ügy előhozta a lappangó ellentéteket a Semmelweis Egyetem kényszerközösségben működő karai között. A lenézett testnevelési karosok az utolsó pillanatig próbálták kimenteni a sportos múltú köztársasági elnököt szorult helyzetéből, ez azonban nagyon nem tetszett az orvosoknak...
Nemcsak az ellenzéki pártok, de a KDNP budapesti elnöksége is üdvözölte, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztja doktori címétől Schmitt Pál köztársasági elnököt.
Schmitt Pál saját maga írta alá 2011 nyarán azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében ingyen kapna lakás, autót és fizetést az államtól akkor is, lemondana posztjáról. Még az Elnök Úr megszólítás is járna neki. Schmitt szerdán azt mondta, nem tervezi, hogy lemond.