Trafikmutyi, Elios-modell, Microsoft-ügy, lélegeztetőgép-beszerzés, Orbán Viktor környezetének csillagászati mértékű gazdagodása – csak pár példa arra, miként tette a NER szinte nemzetgazdasági méretűvé a korrupciót. A hatóságokon legfeljebb az óvatlan kis halak akadnak fenn.
A munkára kiírt közbeszerzést konzorciumban nyerték el a felcsúti nagyvállalkozó gyerekei.
Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
A kormányközeli tulajdonban álló klub a gyatra szereplés közben ügyvezetőt váltott, négyszeres válogatott focista irányíthatja.
Akadályozták a napi működést és egyre több pénzt követeltek – ezt állítják a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesületről a Vác FC korábbi vezetői egy önkormányzati bizottsági ülésről készült feljegyzés szerint. Pető Tibor, az egyesület fideszes elnöke és a város korábbi alpolgármestere azt hangoztatta, hogy a stadionfelújítás csak általa valósulhat meg. Mindeközben az egyesület megakadt beruházásairól szóló elszámolásait az EMMI ellenőrzi: az a minisztérium, aminek miniszterhelyettese egyszemélyben a körzet országgyűlési képviselője is. Tovább bonyolódik a „váci fociügy”.
Akadályozták a napi működést és egyre több pénzt követeltek – ezt állítják a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesületről a Vác FC korábbi vezetői egy önkormányzati bizottsági ülésről készült feljegyzés szerint. Pető Tibor, az egyesület fideszes elnöke és a város korábbi alpolgármestere azt hangoztatta, hogy a stadionfelújítás csak általa valósulhat meg. Mindeközben az egyesület megakadt beruházásairól szóló elszámolásait az EMMI ellenőrzi: az a minisztérium, aminek miniszterhelyettese egyszemélyben a körzet országgyűlési képviselője is. Tovább bonyolódik a „váci fociügy”.
Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.
Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.
A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon.
ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat.
A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére.
Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben.
A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost.
Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."
A sporttelepekkel folytatódhat a közvagyon kijátszása a köz felügyelete alól, a kedvezményezettek a bőkezűen dotált, baráti klubok és szövetségek lehetnek.
