K-Monitor Adatbázis

Az OLAF, az EU egyik csalásellenes szervezete tavaly a harmadik legtöbb vizsgálatot indította Magyarországgal kapcsolatban, igaz, nem is nagyon jöttek EU-s támogatások. 2019–2023 között viszont az élmezőnyben szerepelt az ország az OLAF által észlelt szabálytalanságok értékét nézve.

Vas nélküli vasbeton; valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján átvett és kifizetett, el nem készült korszerűsítés; ki nem fizetett alvállalkozók, ötmilliárdból „meggyorsított”, később befejeződő felújítás – mindez természetesen rengeteg és annál is több közpénzért.

Alig jött ki a rácsok mögül, máris újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség, amely az iratokat már el is küldte a Szegedi Törvényszéknek a bírósági tárgyalás lefolytatása miatt. Úgy tudjuk: a vőfélyből lett polgármestert – aki tizenhét évig vezette Újszentivánt – fantomközmunkások foglalkoztatásával is megvádolták.

Bilincsben vitték el 2021 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete több munkatársát. A Szabad Európa most megtudta: letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség az állami szervezet két volt vezetőjére és egy munkatársára. Az állami alkalmazottakon kívül további hat vádlottra is hasonló büntetést indítványoztak, a többiekre – többek között pénzmosás vétsége miatt – pénzbírság, cégvezetéstől eltiltás várhat.

Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.

Bár egy szakmai forrásunk szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását egy állami szervezet vezeti, de a kormányt nem érdekelte, hogy lesz-e megfelelő számú intenzíves orvos és ápoló a 17 ezer megvásárolt lélegeztetőgépre. Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.